Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Annalena Baerbock és Robert Habeck, a német Zöldek társelnökei, Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, valamint Christian Lindner, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke (b-j) a pártok közötti koalíciós megállapodás bejelentésére érkezik Berlinben 2021. november 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Kiss J. László a Scholz-kormány egy évéről: ilyen mértékű politikai paradigmaváltás még nem történt

Napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2021 december 8-án választotta meg a Bundestag Olaf Scholzot a Német Szövetségi Köztársaság kilencedik kancellárjává. "Mehr Fortschritt wagen" – hangzott a hárompárti koalíciós kormány jelszava, ami a több haladás melletti elkötelezettséget jelenti. Két és fél hónappal később azonban kitört az ukrajnai háború, és a haladásból válságkezelés lett.

A szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) által elfogadott koalíciós program a háború nyomán gyakorlatilag teljes egészében átértékelődik – mondta az Infostartnak a Budapesti Covinus Egyetem tanára, Kiss J. László. A Németország-szakértő szerint a programba új hangsúlyok, új teendők kerültek.

A szakértő értékelése szerint a Német Szövetségi Köztársaság történetében ilyen mértékű cezúra, ilyen mértékű politikai paradigmaváltás még nem történt. Gyakorlatilag egy új korszak meghirdetésére került sor, ami a politikai kultúra megváltoztatását is jelenti. Mindez a kül-, a biztonság- és az energiapolitika megváltoztatását vonja maga után, ami azt jelenti, hogy Németország a pacifizmustól eljut a fegyverhasználatig, egy háború sújtotta ország támogatásáig. Egészen odáig, hogy

Németország egyes megfogalmazások szerint vezető katonai szerepet kíván vállalni.

A liberális Németország, az export világbajnoka példátlan, a legszélesebb területeket átfogó, Oroszország elleni szankciópolitika támogatója lesz – mondta Kiss J. László. Ez azt jelenti, hogy a háború következtében egyrészt megkérdőjeleződik az eredeti koalíciós szerződés megvalósítása, másrészt elsősorban a kül- és biztonságpolitikában példátlan paradigmaváltásra kerül sor. Ennek kommunikálása a szakértő szerint egyáltalán nem volt egyszerű.

Az úgynevezett jelzőlámpa-koalíció egy új eladósodási politikát folytat.

A megnövekedett kiadások miatt a költségvetési fegyelmet gyakorlatilag nem lehet betartani, noha a szigorú fiskális politika. korábban a német politika "védjegye" volt.

Ugyanakkor nem csupán a koalíciós szerződés áthangolása jelent problémát, hanem a koalíciót alkotó pártok közötti különbségek kiéleződése is. A szakértő szerint a szabad demokrata FDP veszített legtöbbet identitásából. Erre utal az is, hogy az a liberális pénzügyminiszter, Christian Lindner kérte a Bundestagot adósságfelhatalmazásra, azaz az eredetileg előirányzott jóval nagyobb hitelösszegek felvételére, aki eddig a szigorú költségvetési politika megtestesítője volt. És mindez annak ellenére történt, hogy az úgynevezett adósságféket az eredeti koalíciós szerződés is tartalmazta.

A koalícióban mélyülő törésvonalak vannak, az FDP támogatottsága jóval 10 százalék alá esett, ami egyben azt is jelenti, hogy a koalíciónak jelenleg már nincs többsége.

A Németország-szakértő úgy véli, mindenképp említést érdemel ugyanakkor, hogy a koalíció működésének egyik legfontosabb, elsősorban a szociáldemokratáknak és a zöldeknek tulajdonítható eleme egy nagyon ambiciózus szociális program. A sorozatos válságok közepette ezt jelzi a társadalmi kohézió, a társadalmi összetartás erősítése – mutatott rá a szakértő, példaként hozta fel a munkanélküliek támogatását célzó Hartz-IV rendszer felváltását egy új, nagyobb támogatást nyújtó rendszerrel. De ide sorolható a 12 eurós óránként minimálbér vagy a 9 eurós kedvezményes nyári tömegközlekedési bérlet bevezetése.

Ugyanakkor a koalíció nagy hibákat is elkövetett. Ilyen például a nagyobb gázimportőr vállalatokat sújtó terhek egy részének gázilleték formájában az adófizetőkkel történő megfizettetése, amit később korrigált. Vitát okozott a koalíciós partnerek között az atomerőművek további működtetésének kérdése.

A politika lényegében folyamatos válságkezeléssé vált.

Ugyanakkor a koalíciós pártok tudatában vannak annak, hogy a szociális béke csakis úgy tatható fenn, ha a tehercsökkentési csomagok – amelyekből eddig három volt – működnek.

Kiss J. László emlékeztetett arra is, hogy az állampolgárok, de főként a vállalatok javára egy 200 milliárd eurós támogatási programot fogadtak el, amit nem egyeztettek a többi országgal, és ez feszültséget okozott. Elsősorban Franciaország és Spanyolország értékelte úgy, hogy Németország egyoldalú, a német ipar kizárólagos támogatását célzó, gyakorlatilag versenyelőnyöket jelentő politikát részesíti előnyben.

A szakértő utalt a német hadsereg, a Bundeswehr fejlesztésére előirányzott 100 milliárd eurós támogatásra is, ami szintén némi feszültséghez vezetett a német–francia kapcsolatokban. A német kormány ugyanis mindenekelőtt amerikai fegyverek, F-35-ös vadászgépek vásárlását jelentette be, miközben a franciák nehezményezik, hogy mindez a közös európai fegyverbeszerzési kooperáció lelassulásához vezetett. "Összességében a francia–német kapcsolatos némileg gyengültek" – értékelt a szakértő.

Kiss J. László utalt arra, hogy a német kormánykoalíció nagy feladata a függőségek leépítése, ami Oroszországgal szemben gyakorlatilag már a végpontjához érkezett. Kínával szemben viszont nagyon nehéz, hisz egész iparágak, nagy német ipari zászlóshajók, mint például a BMW vagy a Volkswagen, függnek a kínai piactól.

A Corvinus tanára hangsúlyozta azt is, hogy a paradigmaváltások érintik a külpolitika lényegét is. A korábbbi Merkel-korszak külpolitikája egy pragmatikus, érdekközpontú, a gazdaságra nagy súlyt helyező politika volt. Most viszont egy moralizáló, értékalapú külpolitika, illetve külgazdasági politika érvényesül, ami természetesen némi ellentmondásokkal, a koalíciós pártok, elsősorban az SPD és a Zöldek Pártja közötti súrlódásokkal is együtt jár.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×