Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 6. szombat Cintia, Norbert
NEW YORK, NEW YORK - OCTOBER 17:  UN Secretary General Antonio Guterres speaks to the press about the current hostilities in Ethiopia at the United Nations headquarters on October 17, 2022 in New York City. The Secretary spoke about the recent surge in violence following a five month truce, which has disrupted humanitarian aid to millions of people in the northern region of Ethiopia.  (Photo by John Lamparski/Getty Images)
Nyitókép: Getty Images/John Lamparski

António Guterres: itt az ideje, hogy véget vessünk a természet elleni háborúnak!

Az ENSZ főtitkára a Montréalban kezdődő biodiverzitási konferenciájának előestéjén bátor döntések meghozatalára szólította fel az országokat.

Az emberiség a tömeges kihalás fegyverévé vált, és itt az ideje, hogy véget vessünk a természet elleni háborúnak – jelentette ki kedden Antonio Guterres ENSZ-főtitkár.

"Az ellenőrizetlen és egyenlőtlen gazdasági növekedés iránti határtalan étvágyunkkal az emberiség a tömeges kihalás fegyverévé vált" – szögezte le nyitóelőadásában a montréali tanácskozáson (COP15) ami szerinte esélyt teremthet arra, hogy megállítsák ezt a féktelen tobzódást.

A korábbi portugál miniszterelnök beszédében arra figyelmeztetett:

az emberiség nincs harmóniában a természettel, és ez öngyilkosságához vezethet.

Az eseményen felszólalt Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, akinek beszédét tucatnyi helyi őslakos tiltakozó dobolása szakította félbe. Emellett egyesek olyan táblákat emeltek magasba, amelyen az "őslakosok kiirtása egyenlő a természet kiirtásával", valamint, "a biológiai sokféleség megmentése érdekében ne szálljátok meg földjeinket" feliratok szerepeltek. A váratlan közjáték szereplőit végül, taps mellett kikísérték a teremből. Az akcióról Twitter-bejegyzés is készült.

A COP15 előtt álló kihívások jelentősek: egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye, a világ földterületeinek egyharmada súlyosan szennyezett, termőföldek tűnnek el, a szennyezés és az éghajlatváltozás pedig felgyorsítja az óceánok pusztulását.

Ráadásul a vegyi anyagok, a műanyagok és a légszennyezés megfojtják a földet, a vizet és a levegőt, míg a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből eredő globális felmelegedés éghajlati káoszt okoz a hőhullámoktól és erdőtüzektől kezdve az aszályokon át az áradásokig.

December 7. és 19. között több mint 190 ország képviselői tesznek kísérletet arra, hogy tíz évre szóló paktumot kössenek a természet megvédéséért, hogy megakadályozza a hatodik tömeges kihalást. Az ökoszisztémák 2030-ig történő védelmére vonatkozó mintegy húsz célkitűzésről szóló tárgyalások kimenetele azonban továbbra is bizonytalan.

Bár a tudományos eredményekről alig van vita, az ENSZ biológiai sokféleség egyezményének (CBD) tagjai között (195 állam és az Európai Unió, de az Egyesült Államok nélkül, amely azonban befolyásos megfigyelő) még mindig sok a megoldatlan kérdés.

A mintegy húsz cél közül a 30x30-nak nevezett

kiemelt cél az, hogy 2030-ra a világ szárazföldjének és tengerének legalább harminc százaléka kerüljön legalább minimális jogi védelem alá.

Emellett foglalkozik majd a halászat és a mezőgazdaság káros támogatásával, az invazív fajok elleni küzdelemmel és a növényvédő szerek használatának csökkentésével.

Az intézkedések finanszírozásának kérdése azonban ismét akadályt jelenthet: a fejlődő országok olyan alap létrehozását követelik, mint amilyenről az éghajlatváltozással kapcsolatban is döntöttek. A kanadai miniszterelnökön kívül egyetlen állam- vagy kormányfőt sem várnak Montréalba, míg novemberben Egyiptomban több mint 110-en vettek részt az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülésén, a COP27 klímakonferencián.

Címlapról ajánljuk
Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Áprilisban az ipari termelés havi alapon 1,1 százalékkal csökkent, míg éves alapon 0,9 százalékkal bővült. Az 1,1 százalékos csökkenés első ránézésre nem kedvező adat, de az előző hónap 3,1 százalékos növekedése után nem meglepő a korrekció – mutatott rá az InfoRádiónak nyilatkozva Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Az Európai Bizottság átfogó technológiai szuverenitási csomagot mutatott be Brüsszelben, amellyel csökkenteni kívánja Európa függőségét a chipek, a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák terén. A javaslatcsomag két új jogszabályt – a Chips Act 2.0-t és a Cloud and AI Development Actet –, valamint egy nyílt forráskódú stratégiát és az energiaszektor digitalizációjáról szóló útitervet tartalmaz. A Bizottság nem az európai piac bezárását, hanem a kezelhető függőségek kialakítását célozza, hogy az EU kulcstechnológiákban ne legyen kiszolgáltatva külső szereplőknek. A finanszírozásban a közpénz elsősorban magvető és kockázatcsökkentő szerepet kapna, miközben a beruházások nagy részét a magántőkének kellene biztosítania.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×