Sunak, akit egy hónapja választott vezetőjévé és miniszterelnökké a kormányzó brit Konzervatív Párt, a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hétfő este tartott hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: Kína rendszerszintű kihívást jelent a Nagy-Britannia által vallott értékre és a brit érdekekre, és ez a kihívás mind erőteljesebbé válik, ahogy Kína halad az eddigieknél is kiterjedtebb önkényuralom felé.

A brit kormányfő szerint ugyanakkor Kínával szemben nem elégséges a leegyszerűsítő hidegháborús retorika, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni az ország jelentőségét a világpolitikában, a világgazdasági stabilitásban és a környezetvédelemben.

Ezt az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Japán és sok más ország is érti, így ezekkel az országokkal együtt Nagy-Britannia „kezelni tudja” a Kína által támasztott mind élesebb versengést, mindenekelőtt diplomáciával és párbeszéddel – mondta a brit miniszterelnök.

Sunak szerint ugyanakkor mindez azt is jelenti, hogy

„drámai mértékben” javítani kell Nagy-Britannia ellenállóképességét,

mindenekelőtt a gazdasági biztonság terén. Erre szolgál egyebek mellett a nemrégiben elfogadott nemzetbiztonsági és beruházási törvény – mondta.

Felidézte: e törvény alapján rendelte el a brit kormány e hónapban, hogy a legnagyobb brit félvezetőgyártó cég, a Newport Wafer Fab kínai többségi tulajdonosa adja el a vállalatban felvásárolt 86 százalékos részesedését.

A brit miniszterelnök kijelentette: Nagy-Britannia és Kína kapcsolataiban

véget ért „az úgynevezett aranykor”, és az „a naiv elképzelés” is, hogy a kereskedelem automatikusan társadalmi és politikai reformokat eredményez.

Sunak ezzel egyenes utalást tett David Cameron akkori konzervatív miniszterelnök és pénzügyminisztere, George Osborne által a 2010-es évek közepén meghirdetett politikára, amelynek kifejezett célja volt Kína minél szorosabb bevonása a brit gazdaság, mindenekelőtt a közlekedési és a távközlési infrastruktúra fejlesztésébe.

Cameron, aki 2010-től 2016-ig volt Nagy-Britannia miniszterelnöke, Hszi Csin-ping kínai elnök 2015-ben tett, királyi pompával kísért londoni állami látogatása alkalmával jelentette ki, hogy a brit–kínai kapcsolatok „aranykora” vette kezdetét.

Hétfő esti beszédében Rishi Sunak gyakorlatilag ennek a politikának a végét hirdette meg hivatalosan. Úgy fogalmazott: napjainkban a geopolitikai változások egyre intenzívebbek, és Nagy-Britannia „ellenfelei és versenytársai hosszú távra terveznek”. Ezek közé sorolta Kína mellett Oroszországot is, és kijelentette: az e hatalmak által támasztott kihívások közepette a vágyálmokra épülő, rövid távú hozzáállás nem elégséges.

London nem hagyatkozhat a hidegháború korszakának érvrendszerére és a múlttal kapcsolatos szentimentalizmusra sem – tette hozzá.

A brit kormányfő kijelentette: ebben a környezetben „evolúciós léptékű váltásra” van szükség, és ennek módja a kapcsolatok drámai mértékű minőségi javítása és elmélyítése a Nagy-Britanniával azonosan gondolkodó szövetségesekkel világszerte.

Rishi Sunak szerint ehhez kapcsolódik az is, hogy Nagy-Britannia mindaddig kiáll Ukrajna mellett, ameddig erre szükség van, és ennek jegyében jövőre fenntartja, sőt növelheti is az Ukrajnának nyújtott katonai segítség szintjét.

London ennek keretében új légvédelmi eszközöket szállít Ukrajnának a lakosság és a kritikus fontosságú infrastruktúra megvédésére.

„Amikor Ukrajnát védjük, saját magunkat is védjük” – fogalmazott hétfő esti beszédében a brit miniszterelnök.