Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Nyitókép: Facebook/Eduard Heger

Különös labdázás a német Patriot rakétákkal: Varsónak nem kell, de Kijev nem kaphatja

Sajátos üzengetés zajlik Berlin és Varsó között a Lengyelországnak szánt németországi Patriot rakétákkal kapcsolatban, amelyeket a Scholz-kormány ajánlott fel a lengyel légvédelemnek az ukrán határnál történt rakétabecsapódás miatt. A varsói kormány előbb megköszönte, majd elutasította a német segítséget, a lengyel államfő szerint ugyanakkor Varsónak szüksége van a német rakétákra.

Lengyelország megsegítését Christine Lambrecht német védelmi miniszter ajánlotta fel néhány nappal ezelőtt, Berlin egy Patriot légvédelmi rakétarendszerrel és több Eurofighter vadászgéppel erősítené a lengyel légvédelmet.

Lambrecht a napokban történt lengyelországi rakétabecsapódás egyik legfőbb tanulságaként úgy értékelte, hogy a NATO egészének légvédelmét kell megerősíteni. Ez különösen igaz az olyan partnerekre, mint Lengyelország, Szlovákia és a balti államok, amelyek közvetlenül határosak Oroszországgal és Ukrajnával – fogalmazott a miniszter.

A lengyelek, akik amúgy maguk is rendelkeznek Patriot-ütegekkel, először megköszönték a felajánlást, de nem sokkal később Mariusz Blaszczak, az ország védelmi minisztere azt kérte, hogy a MIM-104 Patriot típusú légelhárító rakétákat inkább Ukrajna nyugati részére telepítsék.

A Der Spiegel információi szerint egyébként nemcsak a lengyel védelmi miniszter, hanem Mateusz Morawiecki kományfő is amellett foglalt állást, hogy a német rakétákat nem Lengyelországnak, hanem Ukrajnának kell küldeni. Sőt a miniszterelnökhöz hasonlóan nyilatkozott Jaroslaw Kaczynski, a konzervatív lengyel kormánypárt, a PiS elnöke is. Kaczynki szerint Lengyelország biztonsága érdekében jobb lenne, ha a németek a Patriotokat Ukrajnának adnák.

A lengyel államfő, Andrzej Duda államfő ugyanakkor ezzel szögesen ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A lengyel elnök – akinek nyilatozatát kabinetfőnöke ismertette – kifejtette: azt szeretné, hogy a Németország által felajánlott, amerikai gyártmányú Patriot-ütegek Lengyelország területét és a lengyel állampolgárokat védelmezzék

"Andrzej Duda elnök álláspontja teljesen világos. (...) Amennyiben Németország átadná a rendelkezésére álló Patriot-ütegeket, akkor ezeknek a lengyel területet, a lengyel állampolgárokat kell védeniük" – hangsúlyozta a kabinetfőnök a lengyel közszolgálati rádióban.

A német védelmi miniszter még Duda elnök nyilatkozata előtt kijelentette, hogy országa Lengyelországnak mint NATO-partnernek ajánlotta fel a rakétákat. Christine Lambrecht ennek kapcsán

elutasította, hogy a légvédelmi rakétarendszert Ukrajnának szállítsák.

A Patriot rakéták a NATO integrált légvédelmének alkotórészei, és NATO-területen alkalmazhatók – fogalmazott a miniszter.

Ha ezek a rakéták a szövetség térségén kívül kerülnének bevetésre, abban az esetben előzetesen konzultálni kell a NATO-val, illetve a szövetségesekkel – hangoztatta a német védelmi miniszter.

A lengyelországi ellenzék bírálta a lengyel kormánypolitikusok elutasító magatartását.

Rendkívül nehéz elfogadni a német segítséget olyan körülmények között, amikor a kormány állandóan támadja a német politikát, azzal vádolva Berlint, hogy agresszív szándékokat táplál Lengyelország irányában – jelentette ki Bronislaw Komorowski korábbi államfő, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Polgári Platform tagja.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: újabb milliárdos szerződést bontottak fel a Lounge cégcsoporttal, megvan az új alkotmánybíró jelölt

Tisza-kormány: újabb milliárdos szerződést bontottak fel a Lounge cégcsoporttal, megvan az új alkotmánybíró jelölt

A pénteki nap is eseménydúsan telt a magyar államigazgatásban: a Paks II. Zrt. élére Ságodi Attilát nevezték ki, akitől Kapitány István miniszter a beruházás hatékony, átlátható és biztonságos megvalósítását várja. Az átvilágításokat követően menesztették a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum vezetőjét is. Az Amnesty International Magyarország azt kifogásolta, hogy az Országgyűlés a rendelkezésére álló 60 nap helyett már július 27-én megválasztaná az Alkotmánybíróság új tagját. Mindeközben hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult az előző kormány Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szóló nemzeti konzultációja miatt, miután az ügyészség felülbírálta a rendőrség korábbi elutasító döntését. Cikkünk folyamatosan frissül a kormányzás szombati híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×