Az élelmiszer-folyosó ugyan működik, de az éhínséget nem oldotta meg, mert a hajókkal szállított áru nagy része a magas jövedelmű országokban köt ki – mondta László Dávid, az Oeconomus gazdaságkutató Alapítvány külső elemzője.

Augusztus elejétől október végéig 454 hajó futott ki Odessza kikötőjéből összesen 9,3 millió tonna ukrán gabonával – kukoricával, búzával, repcével, árpával, szójával, babbal és napraforgóolajjal. Az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejövő egyezményt Oroszország október 29-én felfüggesztette ugyan, de november 2-án újra engedélyezte a szállítást, mert biztonsági garanciákat kapott.

„Amikor megkötötték az egyezményt, majd elindultak a szállítmányok és ez javított az élelmiszer-biztonságon, az élelmiszerárak lassanként süllyedni kezdtek. Aztán amikor az oroszok felfüggesztették ezt a megállapodást, akkor ismét emelkedni kezdtek az árak, de ehhez azóta újra csatlakoztak, úgyhogy ez valószínűleg majd ismét jótékony hatással lesz” – rajzolta ki az árgörbét az elemző.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban azzal vádolta Kijevet, hogy csak az élelmiszer-szállítmányok 5-7 százaléka jut el a világ legszegényebb országaiba, miközben a felét az Európai Unió kapja. Az idézett arány némileg túlzó, de az kétségtelen, hogy a célállomások fele magas jövedelmű állam – ismertette a szakértő:

• Közel 20 százalék ment Spanyolországba,
• majdnem 10 százalék Olaszországba,
• Hollandia vagy Románia is kiemelkedik, illetve
• említhető még a fő vásárlók között Törökország és Kína.

A nagyjából 10 millió tonna ukrán élelmiszer

negyede az, amely alacsony jövedelmű országokba ment,

és ezek közül is az olyan különösen veszélyes helyzetben lévő országokba, mint Jemen, Szomália vagy Etiópia, amelyeket konkrét éhínség fenyeget, és amelyek jellemzően függenek az ukrán gabonától, legfeljebb kétszázaléknyi gabona jutott” – mondta László Dávid.

A gabonafolyosóról szóló egyezményt négyhavonta újratárgyalják, a következő ilyen felülvizsgálat november végén esedékes.

Kijev attól tart, hogy Moszkva mondvacsinált indokokkal kihátrál a megállapodásból, és emiatt felértékelődnek a szárazföldi, leginkább a vasúti útvonalak, például Magyarországon keresztül. Szeptemberben már 179 ezer tonna gabona érkezett Ukrajna felől, ezért a magyar kormány bővíti a vasúti infrastruktúrát Záhony és Eperjeske térségében – mondta az InfoRádióban László Dávid.