Infostart.hu
eur:
397.23
usd:
338.14
bux:
101371.24
2025. július 24. csütörtök Kincső, Kinga
Joe Biden amerikai elnök beszédet mond egy választási kampányrendezvényen Washingtonban 2022. november 2-án. A félidős kongresszusi és helyi választásokat november 8-án tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Joe Biden: az USA fel fogja szabadítani Iránt, vagy ők magukat

Egy kampányülésen az amerikai elnök arra reagált, hogy többen Szabad Iránt! felirattal tartották fel a telefonjukat.

Joe Biden amerikai elnök egy csütörtöki kampánygyűlésen azt mondta híveinek, hogy az Egyesült Államok fel fogja szabadítani Iránt, majd hozzátette: "meglehetősen hamar fel fogják szabadítani magukat".

A kaliforniai eseményen Joe Biden arra adott választ, hogy többen mobiltelefonokat tartottak a magasba, a kijelzőn a Szabad Iránt! szöveggel. A washingtoni kormányt egyre több bírálat érte iráni-amerikai aktivisták részéről, akik azt követelik, hogy a Fehér Ház a síita államban zajló tüntetések után ne tegyen további erőfeszítéseket a 2015-ös atomalku feltámasztására.

Az Egyesült Államok októberben több iráni tisztségviselőt sújtott szankciókkal a Mahsza Amini halálát követően kezdődött tiltakozások vérbe fojtása miatt. Mahsza Amini az erkölcsrendészet őrizetében vesztette életét. Iráni jogvédők szerint legalább háromszáz tüntető halt meg és 14 ezret vettek őrizetbe a megmozdulások kezdete óta.

Washington nemrég amiatt is büntetőintézkedéseket szabott ki, hogy Irán drónokkal és technikai segítséggel látta el Oroszországot az ukrajnai háborúban.

Eközben Iránban pénteken megemlékeztek az amerikai nagykövetség 1979-es elfoglalásának évfordulójáról. Az állami televízióban kormánypárti demonstrációkról készült felvételeket vetítettek.

Az évforduló alkalmából beszédet mondott Ebrahim Raiszi iráni államfő is, melyben Biden szavaira reagálva kijelentette: Irán 43 éve felszabadult. Az amerikai nagykövetség egykori épületénél elhangzott beszédben Raiszi egyúttal kitért az Iránban zajló tüntetéssorozatra is. "Bárki, aki a legkisebb mértékben is megszegi a biztonsági előírásokat és zavargásokat szít, az az iszlám forradalom ellenségeihez közeledik" – fogalmazott. Helyszíni beszámolók szerint az államfő szavaira a tömeg a máskor is gyakorta elhangzó "halál Amerikára", illetve "halál Izraelre" jelszavakkal válaszolt.

Hónapokkal az iráni iszlám forradalom után, 1979. november 4-én az új vezetést támogató diákok megrohamozták és elfoglalták az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, arra hivatkozva, hogy Washington megpróbálta aláásni az új rendszert, és beavatkozott az iráni belpolitikába. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy Jimmy Carter amerikai elnök engedélyezte a halálosan beteg korábbi sah amerikai gyógykezelését.

A támadók túszul ejtették a diplomáciai képviseleten tartózkodó mintegy hetven embert. Két hét után női vagy fekete foglyaikat elengedték, de az 52 megmaradt túszt börtönkörülmények között őrizték. Az Egyesült Államok katonai akciót indított a foglyok kiszabadítására, amely csúfos kudarcba fulladt.

A 444 napig tartó túszdráma és a látványos katonai fiaskó végképp elmérgesítette Washington és Irán viszonyát. Az 52 fogoly 444 nap rabság után 1981. január 20-án, Ronald Reagan beiktatásának napján nyerte vissza szabadságát.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Prága magyarázkodik: ezért marad ki a gázai rendezést sürgető nyilatkozatból

Csehország nem csatlakozott ahhoz a nemzetközi felhíváshoz, amely a háború azonnali lezárását sürgeti a gázai övezetben. A nyilatkozatot eredetileg huszonöt ország és az Európai Bizottság adta ki, és elítéli a civil lakosság elleni embertelen gyilkolást, valamint az izraeli oldal által akadályozott humanitárius segélyezést. Bár a dokumentumhoz azóta további országok, köztük Szlovákia is csatlakoztak, Csehország távolmaradását több bírálat is érte, legfőképpen odahaza, az ország vezetői között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.25. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Villámgyorsan lepörgött a béketárgyalás, meghátrált Zelenszkij a tüntetések után - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Villámgyorsan lepörgött a béketárgyalás, meghátrált Zelenszkij a tüntetések után - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Rekordgyorsan, mindössze 40 percnyni egyeztetés után véget ért tegnap Isztambulban a béketárgyalások következő köre Oroszország és Ukrajna közt - áttörést nem sikerült elérni. Ukrajnában majdnem minden nagyobb városban tüntetések dúlnak az ukrán korrupcióellenes hivatalok függetlenségének megszüntetése miatt, Zelenszkij elnök tegnap törvényjavaslatot nyújtott be, mellyel szavatolná az intézmények függetlenségét. A fronton katlan kezd kialakulni Kosztyantynivka és Pokrovszk-Mirhorad körül, a Szumi offenzíva viszont lassul. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×