eur:
411.14
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Joe Biden amerikai elnök beszédet mond egy választási kampányrendezvényen Washingtonban 2022. november 2-án. A félidős kongresszusi és helyi választásokat november 8-án tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Joe Biden: az USA fel fogja szabadítani Iránt, vagy ők magukat

Egy kampányülésen az amerikai elnök arra reagált, hogy többen Szabad Iránt! felirattal tartották fel a telefonjukat.

Joe Biden amerikai elnök egy csütörtöki kampánygyűlésen azt mondta híveinek, hogy az Egyesült Államok fel fogja szabadítani Iránt, majd hozzátette: "meglehetősen hamar fel fogják szabadítani magukat".

A kaliforniai eseményen Joe Biden arra adott választ, hogy többen mobiltelefonokat tartottak a magasba, a kijelzőn a Szabad Iránt! szöveggel. A washingtoni kormányt egyre több bírálat érte iráni-amerikai aktivisták részéről, akik azt követelik, hogy a Fehér Ház a síita államban zajló tüntetések után ne tegyen további erőfeszítéseket a 2015-ös atomalku feltámasztására.

Az Egyesült Államok októberben több iráni tisztségviselőt sújtott szankciókkal a Mahsza Amini halálát követően kezdődött tiltakozások vérbe fojtása miatt. Mahsza Amini az erkölcsrendészet őrizetében vesztette életét. Iráni jogvédők szerint legalább háromszáz tüntető halt meg és 14 ezret vettek őrizetbe a megmozdulások kezdete óta.

Washington nemrég amiatt is büntetőintézkedéseket szabott ki, hogy Irán drónokkal és technikai segítséggel látta el Oroszországot az ukrajnai háborúban.

Eközben Iránban pénteken megemlékeztek az amerikai nagykövetség 1979-es elfoglalásának évfordulójáról. Az állami televízióban kormánypárti demonstrációkról készült felvételeket vetítettek.

Az évforduló alkalmából beszédet mondott Ebrahim Raiszi iráni államfő is, melyben Biden szavaira reagálva kijelentette: Irán 43 éve felszabadult. Az amerikai nagykövetség egykori épületénél elhangzott beszédben Raiszi egyúttal kitért az Iránban zajló tüntetéssorozatra is. "Bárki, aki a legkisebb mértékben is megszegi a biztonsági előírásokat és zavargásokat szít, az az iszlám forradalom ellenségeihez közeledik" – fogalmazott. Helyszíni beszámolók szerint az államfő szavaira a tömeg a máskor is gyakorta elhangzó "halál Amerikára", illetve "halál Izraelre" jelszavakkal válaszolt.

Hónapokkal az iráni iszlám forradalom után, 1979. november 4-én az új vezetést támogató diákok megrohamozták és elfoglalták az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, arra hivatkozva, hogy Washington megpróbálta aláásni az új rendszert, és beavatkozott az iráni belpolitikába. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy Jimmy Carter amerikai elnök engedélyezte a halálosan beteg korábbi sah amerikai gyógykezelését.

A támadók túszul ejtették a diplomáciai képviseleten tartózkodó mintegy hetven embert. Két hét után női vagy fekete foglyaikat elengedték, de az 52 megmaradt túszt börtönkörülmények között őrizték. Az Egyesült Államok katonai akciót indított a foglyok kiszabadítására, amely csúfos kudarcba fulladt.

A 444 napig tartó túszdráma és a látványos katonai fiaskó végképp elmérgesítette Washington és Irán viszonyát. Az 52 fogoly 444 nap rabság után 1981. január 20-án, Ronald Reagan beiktatásának napján nyerte vissza szabadságát.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×