eur:
409.25
usd:
375.59
bux:
74408.72
2024. november 5. kedd Imre
A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

Moszkva súlyos vádakkal illette a brit haditengerészetet

Az orosz védelmi minisztérium szombaton a brit haditengerészet egyik egységének képviselőit vádolta meg az Északi Áramlat földgázvezetékek ellen elkövetett robbantással.

„A rendelkezésre álló információk alapján ennek a brit haditengerészeti egységnek a képviselői részt vettek a Balti-tengeren szeptember 26-án elkövetett terrortámadás, az Északi Áramlat I. és az Északi Áramlat II. földgázvezeték felrobbantásának tervezésében, előkészítésében és végrehajtásában” – tudatta a minisztérium.

Az orosz védelmi tárca úgy véli, szintén Nagy-Britannia (és Ukrajna) áll a Krím félszigetnél az orosz fekete-tengeri flotta ellen szombaton végrehajtott dróntámadás mögött.

„Az ukrajnai Mikolajiv megyében lévő Ocsakov városban állomásozó brit szakértők irányításával készítették elő ezt a terrorcselekményt, illetve képezték ki a különleges tengeri műveleteket végrehajtó ukrán katonákat” – írta a minisztérium a Telegram-csatornáján.

A tájékoztatás szerint egy orosz hajó kis mértékben megrongálódott a Szevasztopoli-öbölben.

Moszkva szerint a drónokkal célba vett hajók részt vesznek a gabonát exportáló teherkonvojok védelmében is.

Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint arról számolt be, hogy a szombati volt az eddigi legerőteljesebb dróntámadás a Krím félszigetnél.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×