Az orosz védelmi miniszter nemrég azzal vádolta Ukrajnát, hogy piszkos bombát készül bevetni, a támadással pedig Moszkvát akarja vádolni. Szergej Sojgu mindezt a francia, a brit és az amerikai védelmi miniszterrel közölte, ők azonban visszautasították ezt. Sőt az amerikai külügyminiszter később azt közölte, hogy az ilyen bejelentésekkel Moszkva többnyire saját terveit szokta leplezni. Antony Blinken azokra a korábbi esetekre utalt, amikor az oroszok az ellenséget vádolták olyasmivel, amiket ők követtek el.

De vajon miért állna érdekében Oroszországnak nukleáris fenyegetéssel vádolnia Ukrajnát? A kérdésre az amerikai katonai agytröszt, az Institute for Study of War szerint az a válasz, hogy Moszkva így akarja elbizonytalanítani a Nyugatot és lassítani Kijev katonai támogatását. Hiszen a NATO egyetlen tagja sem akarná, hogy az ukrajnai háború nukleáris konfliktussá szélesedjen.

Ez persze csak akkor lenne lehetséges, ha Ukrajna rendelkezne atomfegyverekkel, de az 1994. december 5-én kötött, budapesti memorandumban Ukrajna lemondott Oroszország javára azokról az atomfegyverekről, amelyeket a Szovjetuniótól örökölt. Cserébe Moszkva elismerte és garantálta az újonnan megalakult ukrán állam határait. Aztán 2014-ben előbb lerohanta a Krím-félszigetet, az idén február 24-én pedig megtámadta Ukrajnát. Nem csoda, hogy számos ukrán szerint mindez nem történt volna meg, ha Kijev megtart néhányat a szovjet atomarzenál rá jutó részéből. Persze Szergej Sojgu nem is igazi nukleáris fegyverekről beszélt, hanem az úgynevezett "piszkos" bombát emlegette.

Mi az a "piszkos" bomba?

Ez egy hagyományos robbanószer és valamilyen sugárzó anyag keveréke. A bomba robbanását követően a radioaktív anyag szétszóródik, sugárbetegséggel fenyegetve az ott élőket, beszennyezve az ivóvizet és a termőföldeket, így akár évtizedekre is lakhatatlanná téve a területet. De egy nagyvárosban robbantva még súlyosabbak lehetnek a következmények.

A BBC az Amerikai Tudósok Szövetségére (Federation of American Scientists) hivatkozva azt írja, hogy egy olyan bomba, amely 9 gramm kobalt-60-at és 5 kilogramm TNT-t tartalmaz, ha Manhattan csücskén detonálna, akkor egész New Yorkot évtizedekre lakhatatlanná tenné.

Ennyi sugárzó anyagot pedig nem nehéz összeszedni, hiszen a kórházakban, a kutatóintézetekben számtalan berendezésben használnak radioaktív elemeket.

A piszkos bombák azonban nagyon megbízhatatlan fegyverek.

Az elkészítésükhöz először is porítani kell a sugárzó anyagot, ami már önmagában is veszélyes művelet. De nem mindegy az sem, hogy milyen finomságúra sikerül az őrlés. Ha ugyanis túl finom a radioaktív por és mondjuk szél fúj a robbanás pillanatában, akkor olyan nagy területen szóródhat szét a kevéske sugárzó anyag, ami már igazából nem sok veszélyt jelent. Ráadásul az is kockázatot jelenthet, ha megfordul a szél iránya, mert akkor meg olyan terület szennyeződhet, amit a támadók kímélni akartak. Hasonló ez, mint az első világháborúban használt harci gázok bevetése. Azokkal is többször előfordult, hogy a szél hirtelen irányt váltott, és a gázt visszafújta a támadókra.

Komoly hadviselő ország ezért nem is számol piszkos bomba használatával.

Ez inkább a terroristák fegyvere,

mivel a készítéséhez szükséges anyagok viszonylag könnyen megszerezhetők és agy autóba rejtve, feltűnés nélkül elhelyezhetők akár egy nagyváros központjában is. De szerencsére eddig még nem vetett be ilyen fegyvert egyetlen terrorszervezet sem. Persze tervek azért voltak.

A BBC felidézi, hogy 1996-ban csecsen lázadók a moszkvai Izmajlovszkij parkban rejtettek el egy olyan bombát, amelybe dinamit és cézium-137-es sugárzó izotóp volt. Utóbbi egy rákos betegek kezelésére használt berendezésből származott. A pokolgépet azonban az orosz rendőrség felfedezte és a tűzszerészek hatástalanították.

1998-ban a csecsen titkosszolgálat fedezett fel egy piszkos bombát Csecsenföld egyik vasútvonala mentén. Ezt is sikerült időben ártalmatlanítani.

2002-ben, Chicagóban tartóztatták le egy férfit, aki piszkos bombát akart robbantani a városban. Mint kiderült, az amerikai állampolgárságú, Jose Padilla az Al-Kaida terrorszervezet tagja volt. 21 év börtönre ítélték.

Két évvel később, Londonban fogtak el egy másik Al-Kaida tagot, aki ugyancsak piszkos bombákkal akart merényleteket elkövetni Nagy-Britanniában és az USA-ban. Ezért Dhiren Barrot harminc évet tölthet rács mögött.

Mint kiderült sem a londoni, sem a chicagói terrorista nem jutott el addig, hogy össze is szereljen egy piszkos bombát.