Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
331.23
bux:
146155.68
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Olaf Scholz német alkancellár és ügyvivő pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott új intézkedésekről a tartományok vezetőivel videokonferencia keretében folytatott tanácskozást követően Berlinben 2021. december 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Súlyos kérdésben kell döntenie a héten Olaf Scholznak, a kormánya sorsa is a tét

Pattanásig feszült a légkör a koalíciós pártok között a német atomerőmű-vitában. A Zöldek Pártjának hét végi kongresszusán a küldöttek elutasították az atomerőművek működésének tartós meghosszabbítását, mig a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) nem enged, és ragaszkodik az atomenergia hosszabb távú hasznosításához. A hét közepéig a pártoknak dűlőre kell jutni, ellenkező esetben a döntést hatalmi szóval a szociáldemokrata kancellárnak kell meghoznia.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja és ennek nyomán a rendkívüli módon kiéleződött energiaválság gyökeres változásokat eredményezett a német pártok politikájában a felhasználható energiaforrások tekintetében is.

Első menetben szinte teljes konszenzussal megállapodás született a működésből kivont szénerőművek reaktiválásáról. Ezt követően került napirendre az atomerőművek sorsa annak kapcsán, hogy a korábbi tizenhét közül még működő három erőmű teljes leállítását az év végére tervezték. Ezt tartalmazta a három kormánypárt – a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok – tavaly decemberi, teljes egyetértéssel szentesített koalíciós megállapodása.

Az Ukrajnában zajló háború azonban sok mindent felülírt Németországban is. A koalíciós pártok közül a szabad demokrata FDP vetette fel az atomerőművek "bezárásának" elhalasztását, mégpedig úgy, hogy az idő múlásával egyre hosszabb időre szóló halasztást követelt.

A Zöldek kezdetben ellenálltak, a pártot képviselő Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter később azonban az energiaellátás biztosítása érdekében alternatívaként azt vetette fel, hogy a három erőmű közül kettőt jövő áprilisig készenléti üzemmódtan tartsanak, és szükség esetén üzembe helyezzenek. A harmadik erőmű esetében azonban erről nem lehet szó.

Mindezt kongresszusokon a küldöttek is megerősítették, ragaszodva a párt alapszabályzatában foglaltakhoz, illetve a több évtizedes hagyományokhoz, amelyek középpontjában kezdettől fogva az atomenergia, illetve az atomerőművek elleni harc állt.

A legkisebb koalíciós párt, az FDP viszont ragaszkodik álláspontjához, és azt követeli, hogy az atomerőművek működését 2024-ig, illetve az energiaválság"lecsengéséig" hosszabbítsák meg. Az elmúlt hónapok tartományi választásain igen csak leszereplő párt számára ez arculatának megőrzése, de még inkább visszaszerzése miatt is fontos. A sorozatos tartományi kudarcok után az FDP ezt az "önálló arculatot" tűzte zászlajára, ami

az atomerőmű-vitában súlyos koalíciós válsághoz, sőt egyes vélekedések szerint a három párti koalíciós kormány felbomlásához vezethet.

Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja mostanáig egyfajta "nevető harmadiknak" bizonyult, és a vitában egyértelműen nem is foglalt állást. Elemzők szerint azonban ez a szinte semleges szerepvállalás nem folytatható tovább, egyrészt a koalíción belüli válság fokozatos éleződése, másrészt az idő szorítása miatt. Erre utal, hogy a kancellár rendkívüli tanácskozásra rendelte be hivatalába a Zöldek Pártját képviselő gazdasági miniszter Habecket, valamint az FDP elnökét, egyben pézügyminiszterét, Christian Lindnert.

Értesülések szerint legkésőbb szerdáig megállapodásra kell jutni.

Bármilyen döntés születik ugyanis az atomerőművekről, működésük akár rövidebb, akár hosszabb távú meghosszabbításáról, annak érvénybe lépéséhez a vonatkozó törvény módosítására van szükség. Erre pedig a parlamentnek az ügyrendi szabályok miatt csak ez a hét áll rendelkezésére. Ezért elengedhetetlen, hogy az atomerőművek sorsáról vagy kompromisszumos megoldás szülessen, vagy pedig a kancellár hatalmi szóval hirdessen döntést.

Az Olaf Scholzhoz közel állók szerint több évtizede tartó politikai pályája óta ez utóbbi nem igazán volt jellemző rá.

Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, az amerikai tőzsdéket pedig ismét az AI-részvények húzták lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×