eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Zárva tartó üzletek a francia főváros Montmarte negyedében 2020. november 5-én, a koronavírus-járvány második hullámának erősödése miatt elrendelt korlátozások idején. Franciaországban 38 674-ra emelkedett a Covid-19 fertőzésben elhunytak száma. A háttérben a Sacre-Coeur-székesegyház.
Nyitókép: Zárva tartó üzletek a francia főváros Montmarte negyedében 2020. november 5-én. A háttérben a Sacre-Coeur-székesegyház.

Párizs: az egyik legvédettebb műemlék lesz a katedrális

A francia főváros talán leglátogatottabb temploma, a Sacré-Coeur (Szent Szív bazilika) a legmagasabb műemléki védelmet kaphatja.

A Párizsi Tanács (fővárosi közgyűlés) azt kérelmezi az államtól, hogy a híres bazilika megkaphassa a "történelmi műemlék" (monument historique) minősítést és így az épület a legmagasabb védelemben részesülhet.

A főváros északi részében, a Montmartre dombon álló, fehér kőből neobizánci stílusban emelt 85 méter magas épület a párizsiaknak ugyanúgy a kedvenc helye, mint ahogyan kihagyhatatlan célpont a turisták számára. A bazilika rektora szerint évente megközelítőleg 11 millióan látogatják.

A minősítés megadásának késlekedése a párizsi polgármesteri hivatal tulajdonában lévő, Jézus Szent szívének szentelt imahely kényes történelmében keresendő.

A bazilika építésének terve a Poroszországgal vívott háború (1870) és a párizsi kommün (1871 márciusa-májusa) után született meg. 1873-ben a konzervatív többségű nemzetgyűlés (parlament alsóháza) közhasznú létesítménynek minősítette a létesítményt.

"Az építmény már a kezdetektől az ortodox katolikusok véleményét tükrözte, akik meg akarták fékezni a forradalminak tartott északkelet-párizsi kerületet, s egyben büntetést kiszabni az 1871-es kommünért és az összes forradalomért 1789-tól kezdve" - mondta az AFP francia hírügynökségnek Eric Fournier, a Paris-I Panthéon-Sorbonne Egyetem előadó tanára.

Azóta az igen hosszú idő alatt felépített (1975-1923) bazilikát "a kor megtorló politikai moráljával" kapcsolják össze, amely számos vita forrása volt politikusok és történészek között, egészen a keddi közgyűlési vitáig.

Raphaelle Primet kommunista közgyűlési képviselő szerint "a megtorlás gyümölcse a holttestek fölé emelt gyűlöletes vallási építmény létrehozása volt", és a minősítés "sérti a kommünárok emlékét". A párizsi felkelésben becslések szerint megközelítőleg harmincezren haltak meg.

A magát baloldalinak valló Eric Fournier viszont arra mutatott rá, hogy "ez az emlékezetpolitikai vita csupán utóvédharc", "amikor látjuk, hogy mennyire népszerű lett az évek során a műemlék".

Karen Taieb, a városháza műemlékfelügyeleti szervének a helyettes vezetője hozzátette, hogy "a minősítés a Louise Michel térre is vonatkozik, amely a kommün egyik jeles személyiségének a nevét viseli.".

A védett műemlékké nyilvánítás a gyakorlatban annyit jelent, hogy az épületben szükséges esetleges munkálatok költségének 40 százalékát a regionális műemlékvédelmi hatóság viseli, szemben a 2020-ban elnyert, alacsonyabb szintű minősítés keretében finanszírozott 20 százalékkal - mutatott rá Taieb asszony.

Stéphane Esclef atya szerint a legfontosabb tervek, amelyeknek a végrehajtását szeretnék elérni, az akadálymentesítés és a Caivaillé-Coll által készített, "hat éve siralmas állapotban lévő" orgona renoválása. A pap meg szeretné nyitni az altemplomot is a látogatók előtt, amely jelenleg le van zárva, mivel a lejárat nem biztonságos tömeges használat esetén.

Párizs XVIII. kerülete most azt szeretné elérni, hogy felvegyék a Sacré-Coeurt az UNESCO világörökség listájára.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×