eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról  egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én.
Nyitókép: Dán fegyveres erők

Északi Áramlat: hónapok óta a tengerben lehettek a bombák, távolról robbanthatták őket

Brit védelmi források szerint az előre kitervelt támadás részeként hosszú kötéllel leeresztve, drónnal irányítva vagy hajó oldaláról beengedve is elhelyezhettek robbanószereket a tengerben.

Ukrajna és Lengyelország egyaránt Oroszországot gyanúsítják a robbanás előidézésével, az Európai Unió pedig szabotázst emleget, de azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy annak elkövetésével vádolnak-e valakit – írja a Sky News.

Moszkva "ostoba és abszurd" állításként utasította vissza a vádakat. A vezetékek orosz építésűek, és orosz gázt szállítanak Európába.

Az orosz külügyminisztérium az ENSZ Biztonsági Tanácsának gyűlését kívánja összehívni az infrastruktúráját ért sérülés kapcsán, az ország dániai nagykövetsége szerint pedig az Északi Áramlat károsítása Oroszország és Európa energiabiztonsága elleni támadás.

Egy nyugati forrás szerint ugyanakkor a Kreml feltűnően sokat tiltakozik.

Oroszország már egy ideje fegyverként használta az energiát, hogy az orosz olajtól és gáztól függő európai országokat ezek megvonásával büntesse azért, amiért Vlagyimir Putyin elnök invázióját követően támogatták Ukrajnát. Ez a hadviselés szokatlan formája, mert azáltal gyakorol nyomást a kormányokra, hogy az országok lakossága a növekvő energiaárakat erősen megszenvedi.

Bármilyen bizonyítéka annak, hogy valóban Oroszország tett kárt saját vezetékében, eszkalálná a hibrid hadviselést. A Reuters szerint dán, svéd, és német fegyveres erők, parti őrségek, tengeri hatóságok, energiaügynökségek és rendőrségek mind vizsgálatot folytatnak a szivárgásokkal kapcsolatban. A svéd ügyészség közölte, hogy áttekinti a csővezetékekben keletkezett károkkal kapcsolatos rendőrségi vizsgálat anyagát, és dönt a további lépésekről.

Dán források szerint hetekbe telik, mire a robbanások körüli területeken érdemben lehet vizsgálatokat kezdeni.

A brit forrás szerint

nem orosz tengeralattjáró helyezhette el a szerkezeteket,

mivel a Balti-tenger sekély, így egy ilyen víz alatti akciót nehéz lenne észrevétlenül végrehajtani. A brit védelmi minisztérium közölte, hogy "folyamatosan figyeli a felelősségi és érdekeltségi területeit, ez magában foglalja a kritikus infrastruktúra védelmét, például a víz alatti kábeleket és a tengeri szerkezeteket".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×