Infostart.hu
eur:
381.17
usd:
321.93
bux:
128218.04
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Kompresszorállomás a Szibériából Európába földgázt szállító Yamal-vezeték németországi szakaszán, a lengyel határ mentén fekvő Mallnowban 2022. július 11-én. Ezen a napon megkezdődött az Oroszországból Németországba földgázt szállító csővezeték, az Északi Áramlat 1 tervszerű leállítása a rendes évi karbantartási munkák elvégzéséhez, a Yamal-vezetéken pedig május óta nem érkezik földgáz, amikor a Gazprom orosz állami gázipari monopólium leállította a gázszállítást a tranzitországként is szolgáló Lengyelországba.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Északi Áramlat: itt az első nyugati hang, amelyik azt mondja, Oroszország a felelős

A kereszténydemokrata Roderich Kiesewetter szerint az eset "újabb figyelmeztető jel", azt mutatja, hogy "egy hibrid háborúval állunk szemben, amely társadalmi berendezkedésünk, a szabályokon alapuló rend" ellen irányul.

Az orosz vezetés állhat az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezeték elleni támadás mögött a német szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke szerint.

Marie-Agnes Strack-Zimmermann szerint minél tovább tart és minél brutálisabb az ukrajnai háború, annál nagyobb a Balti-tenger medrében lefektetett vezetékek elleni szabotázshoz hasonló "gátlástalan támadások" veszélye.

Nem lehet kizárni, hogy éppen Moszkva megrendelésére hajtják végre ezeket az akciókat, méghozzá azzal a céllal, hogy súlyos feszültségeket keltsenek a nyugati piacokon - fejtette ki a kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RediaktionsNetzwerk Deutschland - RND).

Az RND hírportálján szerdán közölt összeállítás szerint hasonlóan értékeli a helyzetet a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter, aki szerint "biztonságpolitikai szempontból" az energetikai infrastruktúra elleni szabotázsakciók célja az elrettentés és a fenyegetés, "a félelem terjesztése".

Moszkva megmutatta már, hogy az orosz földgázt közvetlenül - Ukrajna és Lengyelország megkerülésével - Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszereket "eszközként", az energiát pedig "fegyverként" használja, így a minapi támadás "illeszkedik" az eddigi orosz mintázatba, amelynek jellemzői az "állami terrorizmus" és a hibrid műveletek - fejtette ki Roderich Kiesewetter.

Hozzátette: mindezek alapján "valószínű", hogy a megrendelő Moszkva, a cél pedig az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett kiálló európai országok lakosságának elbizonytalanítása, és az is, hogy világossá tegyék ezen országok vezetőinek, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra elleni támadás valós veszély.

Hangsúlyozta: az eset "újabb figyelmeztető jel", azt mutatja, hogy "egy hibrid háborúval állunk szemben, amely társadalmi berendezkedésünk, a szabályokon alapuló rend" ellen irányul.

A használaton kívüli vezetékrendszereken hétfőn keletkezett több szivárgás egy Dániához tartozó sziget, Bornholm térségében.

A Der Spiegel című német hírmagazin értesülése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) éppen néhány hete figyelmeztette a német szövetségi kormányt a balti-tengeri földgázvezetékek elleni támadások veszélyére.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hétfőn is folytatódik a pénteken indult eladási hullám a tőzsdéken, ami azt követően kezdődött, hogy Donald Trump megnevezete Jerome Powell utódját. Ázsiában a dél-koreai tőzsde vezetésével nagyobb esést láthatunk hétfő reggel, de különösen a nemesfémek festenek nagyon csúnyán: az arany és az ezüst is több hetes mélypontra süllyedt. Eközben az olaj ára is zuhan, mivel enyhülni látszódik a feszültség az USA és Irán között.  Európában ezt követően csak kisebb eséssel indult a nap, nem sokkal később pedig már le is dolgozták az esést a vezető börzék. A magyar tőzsde most az alulteljesítők között van.  Gazdasági események szempontjából az Egyesült Államokból érkező januári feldolgozóipari bmi és az ISM-indexre ajánlott figyelni.  Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×