Infostart.hu
eur:
363.04
usd:
311.23
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Kompresszorállomás a Szibériából Európába földgázt szállító Yamal-vezeték németországi szakaszán, a lengyel határ mentén fekvő Mallnowban 2022. július 11-én. Ezen a napon megkezdődött az Oroszországból Németországba földgázt szállító csővezeték, az Északi Áramlat 1 tervszerű leállítása a rendes évi karbantartási munkák elvégzéséhez, a Yamal-vezetéken pedig május óta nem érkezik földgáz, amikor a Gazprom orosz állami gázipari monopólium leállította a gázszállítást a tranzitországként is szolgáló Lengyelországba.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Északi Áramlat: itt az első nyugati hang, amelyik azt mondja, Oroszország a felelős

A kereszténydemokrata Roderich Kiesewetter szerint az eset "újabb figyelmeztető jel", azt mutatja, hogy "egy hibrid háborúval állunk szemben, amely társadalmi berendezkedésünk, a szabályokon alapuló rend" ellen irányul.

Az orosz vezetés állhat az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezeték elleni támadás mögött a német szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke szerint.

Marie-Agnes Strack-Zimmermann szerint minél tovább tart és minél brutálisabb az ukrajnai háború, annál nagyobb a Balti-tenger medrében lefektetett vezetékek elleni szabotázshoz hasonló "gátlástalan támadások" veszélye.

Nem lehet kizárni, hogy éppen Moszkva megrendelésére hajtják végre ezeket az akciókat, méghozzá azzal a céllal, hogy súlyos feszültségeket keltsenek a nyugati piacokon - fejtette ki a kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RediaktionsNetzwerk Deutschland - RND).

Az RND hírportálján szerdán közölt összeállítás szerint hasonlóan értékeli a helyzetet a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter, aki szerint "biztonságpolitikai szempontból" az energetikai infrastruktúra elleni szabotázsakciók célja az elrettentés és a fenyegetés, "a félelem terjesztése".

Moszkva megmutatta már, hogy az orosz földgázt közvetlenül - Ukrajna és Lengyelország megkerülésével - Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszereket "eszközként", az energiát pedig "fegyverként" használja, így a minapi támadás "illeszkedik" az eddigi orosz mintázatba, amelynek jellemzői az "állami terrorizmus" és a hibrid műveletek - fejtette ki Roderich Kiesewetter.

Hozzátette: mindezek alapján "valószínű", hogy a megrendelő Moszkva, a cél pedig az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett kiálló európai országok lakosságának elbizonytalanítása, és az is, hogy világossá tegyék ezen országok vezetőinek, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra elleni támadás valós veszély.

Hangsúlyozta: az eset "újabb figyelmeztető jel", azt mutatja, hogy "egy hibrid háborúval állunk szemben, amely társadalmi berendezkedésünk, a szabályokon alapuló rend" ellen irányul.

A használaton kívüli vezetékrendszereken hétfőn keletkezett több szivárgás egy Dániához tartozó sziget, Bornholm térségében.

A Der Spiegel című német hírmagazin értesülése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) éppen néhány hete figyelmeztette a német szövetségi kormányt a balti-tengeri földgázvezetékek elleni támadások veszélyére.

Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×