Infostart.hu
eur:
362.9
usd:
311.13
bux:
151360.28
2026. augusztus 24. hétfő Bertalan
A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról  egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én.
Nyitókép: Dán fegyveres erők

Tálas Péter: a NATO területét érte támadás

A balti-tengeri gázvezetékek ellen elkövetett szabotázs ügyében mind a Nyugat, mind pedig Oroszország vizsgálatot sürget. A lehetséges elkövetőkről és az esetleges következményekről nyilatkozott az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

Azt tudjuk, hogy három helyszínen szivárog a gáz: két helyen az Északi Áramlat-2-n és egy a másik gázvezetéken, körülbelül 70 méter mélyen, a tenger alatt – mondta Tálas Péter. A vezetékek ezen a szakaszon egy olyan területen futnak, amelynek nem teljesen tisztázott a hovatartozása. Ez máris vitákat gerjesztett a balti országok között. Az viszont biztos, hogy robbanások okozták a vezetékek sérüléseit, mivel a detonációkat szeizmológusok is jelentették.

A nagy kérdés az, hogy kinek állhatott érdekében a csővezetékek elleni szabotázs – folytatta a biztonságpolitikai szakértő. Vannak, akik visszautalnak Joe Biden amerikai elnöknek még a háború előtt tett egyik kijelentésére, miszerint ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, akkor az amerikaiak meg fogják akadályozni az orosz gázszállításokat. Radek Sikorski volt lengyel külügyminiszter a Twitteren egyenesen azt írta, hogy "köszönjük USA".

Ennek viszont ellentmond Tálas Péter szerint, hogy a CIA állítólag már két hete figyelmeztette a németeket: szabotázs készül a gázvezetékek ellen.

A védelmi politikai szakértő egyet biztosra vesz:

a merénylet nem állt érdekében Európának.

Ugyanez viszont nem mondható el az oroszokról. Egyrészt a szabotázst követően ismét emelkedni kezdtek a gázárak. Másrészt Vlagyimir Putyinnak nagyon is érdeke lenne az ukrajnai konfliktus eszkalálása, mivel a nyugati hatalmak közül többen is tartanak egy nukleáris háborútól. Ezzel pedig Putyin megoszthatná a Nyugatot.

Tálas Péter beszélt a szabotázs lehetséges következményeiről is. Azt mondta, hogy a merényletek a NATO területén történtek, ezért

a katonai logika szerint hasonló, anyagi károkozással kellene visszavágnia a nyugati szövetségnek is, ha bebizonyosodna, hogy Moszkva áll a merényletek mögött.

Ám sietett hozzátenni, hogy Nyugatról senki sem akarja megtámadni Oroszországot.

"Azt feltételezem – mondta Tálas Péter –, hogy időbe telik, mire kiderül, kik követhették el a robbantásokat, hiszen víz alatti vizsgálatokat kell végezni. Meg kell nézni, milyen sérüléseket szenvedtek el a vezetékek, és talán azt is meg lehet állapítani, milyen típusú robbanóanyagot használtak. De a vizsgálatok megkezdéséhez előbb meg kell várni, hogy csökkenjen a vezetékekben a gáz nyomása, mert most még robbanásveszélyes a környék, minden hajónak el kell kerülnie. Nagyon sok metán van ott és ha az begyullad, hatalmasat robban."

Tálas Péter péntek este 6 órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz.

(Képünket a dán fegyveres erők készítették a balti-tengeri Bornholm szigete előtt, ahol a felszínre tör a két sérült vezetékből a gáz.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×