eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról  egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én.
Nyitókép: Dán fegyveres erők

Tálas Péter: a NATO területét érte támadás

A balti-tengeri gázvezetékek ellen elkövetett szabotázs ügyében mind a Nyugat, mind pedig Oroszország vizsgálatot sürget. A lehetséges elkövetőkről és az esetleges következményekről nyilatkozott az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

Azt tudjuk, hogy három helyszínen szivárog a gáz: két helyen az Északi Áramlat-2-n és egy a másik gázvezetéken, körülbelül 70 méter mélyen, a tenger alatt – mondta Tálas Péter. A vezetékek ezen a szakaszon egy olyan területen futnak, amelynek nem teljesen tisztázott a hovatartozása. Ez máris vitákat gerjesztett a balti országok között. Az viszont biztos, hogy robbanások okozták a vezetékek sérüléseit, mivel a detonációkat szeizmológusok is jelentették.

A nagy kérdés az, hogy kinek állhatott érdekében a csővezetékek elleni szabotázs – folytatta a biztonságpolitikai szakértő. Vannak, akik visszautalnak Joe Biden amerikai elnöknek még a háború előtt tett egyik kijelentésére, miszerint ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, akkor az amerikaiak meg fogják akadályozni az orosz gázszállításokat. Radek Sikorski volt lengyel külügyminiszter a Twitteren egyenesen azt írta, hogy "köszönjük USA".

Ennek viszont ellentmond Tálas Péter szerint, hogy a CIA állítólag már két hete figyelmeztette a németeket: szabotázs készül a gázvezetékek ellen.

A védelmi politikai szakértő egyet biztosra vesz:

a merénylet nem állt érdekében Európának.

Ugyanez viszont nem mondható el az oroszokról. Egyrészt a szabotázst követően ismét emelkedni kezdtek a gázárak. Másrészt Vlagyimir Putyinnak nagyon is érdeke lenne az ukrajnai konfliktus eszkalálása, mivel a nyugati hatalmak közül többen is tartanak egy nukleáris háborútól. Ezzel pedig Putyin megoszthatná a Nyugatot.

Tálas Péter beszélt a szabotázs lehetséges következményeiről is. Azt mondta, hogy a merényletek a NATO területén történtek, ezért

a katonai logika szerint hasonló, anyagi károkozással kellene visszavágnia a nyugati szövetségnek is, ha bebizonyosodna, hogy Moszkva áll a merényletek mögött.

Ám sietett hozzátenni, hogy Nyugatról senki sem akarja megtámadni Oroszországot.

"Azt feltételezem – mondta Tálas Péter –, hogy időbe telik, mire kiderül, kik követhették el a robbantásokat, hiszen víz alatti vizsgálatokat kell végezni. Meg kell nézni, milyen sérüléseket szenvedtek el a vezetékek, és talán azt is meg lehet állapítani, milyen típusú robbanóanyagot használtak. De a vizsgálatok megkezdéséhez előbb meg kell várni, hogy csökkenjen a vezetékekben a gáz nyomása, mert most még robbanásveszélyes a környék, minden hajónak el kell kerülnie. Nagyon sok metán van ott és ha az begyullad, hatalmasat robban."

Tálas Péter péntek este 6 órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz.

(Képünket a dán fegyveres erők készítették a balti-tengeri Bornholm szigete előtt, ahol a felszínre tör a két sérült vezetékből a gáz.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×