eur:
410.06
usd:
381.32
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
Az orosz háborúpárti szimbólumnak számító Z betű látható egy megsemmisített BM-21 Grad rakéta-sorozatvetőn az orosz erőktől nemrégiben visszafoglalt közép-ukrajnai Cserkaszi megyében lévő Kamiankában 2022. szeptember 19-én.
Nyitókép: Az orosz háborúpárti szimbólumnak számító Z betű látható egy megsemmisített BM-21 Grad rakéta-sorozatvetőn az orosz erőktől nemrégiben visszafoglalt közép-ukrajnai Cserkaszi megyében lévő Kamiankában 2022. szeptember 19-én. MTI/AP/Jevhen Maloletka

Mozgósításra készül Oroszország?

Több törvényjavaslatot is elfogadott a moszkvai parlament, amellyel szigorították a hadiállapot ideje alatt elkövetett bűncselekmények büntetését. Súlyosabb ítéletre számíthatnak azok is, akik dezertálnak az orosz haderőből, vagy megtagadják a parancsot. Ezentúl büntetendő Oroszországban az, ha valaki megadja magát az ellenségnek.

Olyan törvényeket fogadott el az orosz Duma, melyek szigorítják a hadiállapot idején elkövetett bűncselekményeket, illetve az orosz haderő kötelékében elkövetett háborús bűncselekményeket, valamint a parancsmegtagadást, dezertálást, illetve a fegyverletételt is.

A Moscow Times által ismertetett új törvényekről a Portfolio ír.

Többek közt bekerül az orosz büntető törvénykönyvbe a „mozgósítás, háború és statárium,” mint szigorító tényező,

- 15 éves börtönbüntetést kaphatnak az orosz fegyveres erők azon tagjai, akik fosztogatnak,

- 3-10 éves börtönbüntetésre és kényszermunkára számíthatnak azok, akik leteszik a fegyvert és megadják magukat az ellenséges erőknek,

- az alakulatukat elhagyó katonák az engedély nélküli távollét idejétől függően 5-10 év börtönbüntetésre és kényszermunkára számíthatnak,

- a parancsmegtagadásért 3 év börtönbüntetés jár.

Ezeknek a kihágásoknak egy részét eddig is büntették, például a dezertálást, de a fegyverletétel és a fosztogatás miatt eddig nem büntette az orosz hadvezetés saját katonáit.

A Duma által első olvasatban elfogadott törvényeket még a felsőháznak és az elnöknek is jóvá kell hagynia.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, óriási a harc a csatatereken

Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, óriási a harc a csatatereken

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezett a közvélemény-kutatások alapján, és az eddig beérkezett eredmények szerint valóban ez a helyzet a csatatérállamokban. A győztes kiléte nagy eséllyel a középnyugati ingaállamokon, azaz Wisconsinon, Michiganen és Pennsylvanián múlhat, ahol egyelőre alacsony a feldolgozottság. Ami biztos, hogy nem fogunk győztest hirdetni egyhamar. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×