eur:
413.95
usd:
396.77
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
A meggyilkolt Abe Sindzó korábbi japán miniszterelnök koporsóját szállító halottaskocsi (b) elhagyja a tokiói Zodzsodzsi buddhista templomot a gyászszertartás végén 2022. július 12-én. A 67 éves politikust július 8-án a Liberális Demokrata Párt választási kampányrendezvényén lőtték le beszéde közben a Japán középső részén fekvő Narában.
Nyitókép: MTI/AP/Hiro Komae

A szektakapcsolatok miatt megakadályoznák Abe Sindzó állami búcsúztatását

Belpolitikai vita lett Japánban abból, hogy jár-e állami gyászszertartás a meggyilkolt exminiszterelnöknek.

Pontosan két hónap telt el Japánban a korábbi kormányfő, Abe Sindzó ellen elkövetett halálos merénylet óta. A szigetország leghosszabb ideig regnáló miniszterelnökét július 8-án egy magányos merénylő lőtte le egy Narában tartott kampányrendezvényen. Abe Sindzót nemcsak saját országa, hanem szinte az egész világ gyászolta. Mostanra azonban otthonában fordult a kocka.

A 67 éves korában meggyilkolt miniszterelnök tisztségét először 2006 szeptemberétől 2007 szeptemberéig töltötte be, majd 2012-től 2020-ig állt a kormány élén.

A merénylet megdöbbenést váltott ki Japánban. A tokiói parlamenthez, illetve a kormányzó konzervatív Liberális Demokrata Párt főhadiszállásához ezrek zarándokoltak, és virágokat helyeztek el a meggyilkolt miniszterelnök portréja előtt.

Mára viszont nem a gyászolók, hanem tüntetők lepik el a parlament környékét. A Der Spiegel helyszíni beszámolója szerint

a hét elején több ezer tüntető – köztük ellenzéki politikusok sora – a tervezett állami gyászszertartás ellen tiltakozott.

Mindez rendkívül szokatlan egy olyan országban, amelyik gyász idején inkább összefog, és harmóniát sugároz.

A hangulat azonban nemcsak Tokióban feszült, hanem szinte az egész országban. A felmérések szerint a japánok többsége határozottan ellenzi, hogy Abe Sindzó emlékére állami gyászszertartást rendezzenek. Az interneten aktivisták több tízezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze.

A hivatalos program szerint az állami szertartásra szeptember 27-én kerül sor, a hírek szerint több mint hatezer bel- és külföldi gyászoló vendéget várnak. A tervezett szertartást azonban elkeseredett vita övezi. A tiltakozás egyik oka alapjában az a kérdés, vajon szükség van-e állami gyászünnepségre a politikusok számára, illetve szabad-e az adófizetők pénzét erre költeni.

A többi nyugati országtól eltérően Japánban egy ilyen szertartásnak nincs semmilyen törvényes alapja, ami alól egyedül a császár kivétel. Az elmúlt évtizedekben csupán egy kormányfő emlékére rendeztek ilyen szertartást: a kivételezett Japán háború utáni miniszterelnöke, Josida Sigeru volt.

A mostani tiltakozások fő okát azonban a helyi média újabb és újabb, a volt miniszterelnököt és a korábban általa vezetett kormánypárt vezető politikusait érintő leleplezései jelentik. Ezek sorra fedik fel, hogy

mind Abe, mind a többi politikus szoros kapcsolatot tartott fenn a dél-koreai Mun szektával, illetve annak Japánban működő ágával.

Források szerint a néhai dél-koreai vallási és üzleti vezető, Szun Mjung Mun vitatott Egyesítő Egyházáról van szó.

A magát messiásnak kikiáltó Szun Mjung Mun 2012 szeptember elején halt meg 92 évesen. Egyházát 1954-ben alapította, amely mára egyes becslések szerint világszerte hárommillió követőt számlál és 194 országban van jelen. A Mun szektaként is ismert Egyesítő Egyházának Japánban is vannak tagjai.

Az intézményt heves bírálatok érték a világuralomra való törekvés és a tömeges esküvők szisztematikus megszervezése miatt. A sokak által szektaként nyilvántartott intézmény nemcsak a tömeges esküvők miatt szerepelt sokat a hírekben, hanem azért is, mert multimilliárdos vallási és üzleti birodalmat működtet.

A szekta ugyanakkor híres, de inkább hírhedt pénzügyi, adományozó praktikái miatt is.

Az Abe elleni merénylet elkövetője tettének indokaként ugyancsak azt hozta fel, hogy édesanyja a szektának adományozta egész vagyonát, és ezáltal családját is tönkretette. Közben az elmúlt hetekben újabb és újabb áldozatok jelentkeztek, akik a szektával kapcsolatban hasonló megpróbáltatásokról számoltak be.

A leleplezések gyökeresen megváltoztatták a hangulatot, és sajátos együttérzési hullámot váltottak ki a merénylő iránt. A börtönbe – ahol fogva tartják – sorra érkeznek a pénzadományok számára.

A felháborodás másik oka az a korábbról ismert tény, hogy

Abe és a kormányzó LDP számos más politikusa a szektát megbízható választói bázisnak tekintette.

A volt kormányfő a média szerint a szekta és a párt közötti fő összekötő volt, aki a megszerzett támogatói szavazatokat szétosztotta a hozzá közelálló képviselők között, és ezáltal jelentősen növelte befolyását az LDP-ben.

A hivatalban lévő miniszterelnökre, Kisida Fumióra egyre nagyobb nyomás nehezedik elődje, valamint a kormánypárt és a szekta közötti kapcsolatok miatt. A miniszterelnök augusztusban átalakította kormányát, a hírek szerint annak reményében, hogy megszabaduljon azoktól a miniszterektől, akiket hasonló kapcsolattartással vádoltak. Kiderült azonban, hogy az új miniszteriek, illetve az államtitkárok között is jelentős azoknak a száma, akik kapcsolatban állnak a hírhedt szektával.

A Sindzó-gyilkosságról és a mai Japán problémáiról is beszélt Hidasi Judit az InfoRádió Aréna című másorában:

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×