Infostart.hu
eur:
350.7
usd:
302.67
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Harcképtelenné tett orosz tankokat állítottak ki Kijev belvárosában 2022. augusztus 24-án, az ukrán függetlenség 31. évfordulóján, amely egybeesik az orosz támadás hat hónappal ezelőtti kezdetével. Ukrajna 1991. augusztus 24-én vált függetlenné a Szovjetuniótól.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Létezhet egy Moszkvára is fenyegetést jelentő fegyvere az ukránoknak

Ha ez tényleg így van, az megoldást adhat a háború egyik legnagyobb rejtélyére.

A mai napig megoldatlan rejtély, hogy mi robbantotta fel pontosan augusztus elején a Krímben található Novofedorivka térségében működő légibázist, illetve a Dzsankoj térségében lévő lőszerraktárat.

Az eset kapcsán a Portfolio azt írja, hogy augusztus végén a Ukraine Front Lines nevű, korábban Euromaidan PR néven működő oldal arról kezdett el információkat terjeszteni, hogy Szaúd-Arábia „visszaad” Ukrajnának egy rejtélyes, nagy hatótávolságú rakétarendszert, melyet Rijád még Kijevtől vásárolt meg a háború előtt.

A magyar portál szerint nagyon valószínű, hogy a hír nem igaz, hiszen nincs semmilyen fellelhető információ arról, hogy Ukrajna bármilyen nagy hatótávolságú rakétarendszert adott volna el Rijádnak. De maga a szóban forgó rakétarendszer, melyet az oldal csak Grim-2 néven emleget, viszont kifejezetten érdekes és legalább kísérleti szinten létezik/létezett.

Mindeközben a Drive haditechnikai melléklete, a War Zone nemrég részletes cikket közölt a saját fejlesztésű ukrán rakétarendszer hátteréről. Mint írják, a Juzsnoje Tervezőiroda 2003 óta dolgozik azon, hogy kifejlesszen egy olyan, kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétaindítót, melyek segítségével a szovjet gyártmányú, OTR-21 Tocska U rakétarendszereket le tudja váltani az ukrán haderő.

A War Zone azt írja, hogy a projekt több néven is ismert, ezek közül a Szapszan (vándorsólyom) valószínűleg a fejlesztési projekt fedőneve, miközben a Grom/Grim/Hrim-2 (mennydörgés) magának a rakétaszállító- és indítójárműnek és a hozzá kapcsolódó rakétarendszernek az elnevezése.

Az orosz invázió kezdetén az ukránok nagyon közel állhattak a rakétarendszer fejlesztésének véglegesítéséhez. 2016-ban már bemutatták és tesztelték a „Grom” elnevezést viselő rakétát, 2018-ban pedig nyilvánosan is felfedték a rendszerhez tartozó szállító- és indítójárművet is.

A Portfolio cikke szerint az ukrán védelmi minisztérium 2016-os, már archivált tájékoztatása szerint a rakétarendszer belföldi használatra szánt változatának lőtávolságát 500 kilométeresre tervezték, ráadásul képes lesz a rakéta iránymódosításra is, jelentősen rontva ezzel az elfogás lehetőségét. Vagyis

a rakétarendszerrel elvileg Moszkvát is célba lehetne venni Ukrajna északkeleti csücskéből.

A lap ugyanakkor ismételten hangsúlyozza, hogy nem tudni, hogy az ukrán haderő rendelkezik-e akár egyetlen egy Hrim-2-es rakétarendszerrel is. Hivatalosan 2022-ben kezdték volna meg a hadrendbe állítását, a háború azonban sok mindent felülírt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ukrán haderő teljesen leállt volna az új fegyverek fejlesztésével és rendszerbe állításával. Ha tehát a Hrim-2-es rakétarendszerek valóban közel álltak a fejlesztés végéhez (és a 2022-es rendszeresítési dátum erről árulkodik), nem kizárt, hogy ezeket a rendszereket használták az ukránok a krími célpontok támadására Odessza térségéből. Az, hogy mindössze egy, talán két támadás volt, azt jelzi, hogy vélhetően, ha rendszerbe is állították az ukránok a Hrim-2-eseket, akkor is nagyon limitált mennyiségű rakétával és indítójárművel rendelkeznek.

Visszakanyarodva a szaúdi szálra: ami tény, Szaúd-Arábia valamennyi pénzt maga is belerakott a Hrim-2-es fejlesztésébe, hiszen úgy volt, vélhetően egészen a krími krízisig, hogy Rijád lesz a rakétarendszer első és talán egyetlen vásárlója, mára azonban jó eséllyel már nem tolják bele a pénzt.

A Portfolio mások mellett hozzáteszi: ha bebizonyosodik, hogy Ukrajna valóban saját fejlesztésű Hrim-2-es rakétarendszerekkel követte el a támadást a Krím ellen, ezzel komoly riválist kap mind az amerikai ATACMS-rendszer, mind pedig az orosz Iszkander a nemzetközi piacon – már ha Ukrajna hadiipari kapacitásai túlélik ezt a háborút.

Címlapképünk: Harcképtelenné tett orosz tankokat állítottak ki Kijev belvárosában 2022. augusztus 24-én, az ukrán függetlenség 31. évfordulóján, amely egybeesik az orosz támadás hat hónappal ezelőtti kezdetével

Címlapról ajánljuk
Parlament: minden „ragad a mocsoktól”, bárhová nyúl a Külügyminisztériumban az új államtitkár

Parlament: minden „ragad a mocsoktól”, bárhová nyúl a Külügyminisztériumban az új államtitkár

A Hungary Helps Programról, a honvédelmi miniszter vezérkari főnökként kapott "luxusvillájáról", a kórházi klímákról, valamint a visszaható hatályú jogalkotásról is kérdezték a képviselők a kormány tagjait az azonnali kérdések és válaszok órájában az Országgyűlés ülésén hétfő este.
Rekordok is dőltek a tőzsdéken az iráni béke hírére

Rekordok is dőltek a tőzsdéken az iráni béke hírére

Az Egyesült Államok és Irán előzetes megállapodásra jutott a köztük dúló háború befejezéséről, és pénteken Svájcban tartják a hivatalos aláírási ceremóniát. Donald Trump ezek után bejelentette, hogy elrendelte a Hormuzi-szoros azonnali megnyitását, és az amerikai haditengerészeti blokád feloldását. Az olaj azonnal árfolyameséssel reagált a hírre, a tőzsdék pedig raliznak, Ázsiában a japán, és a dél-koreai tőzsde közel 5 százalékot ugrott, és Európában, valamint az USA-ban is határozott emelkedéssel zártak az indexek, a Dow napközben még rekord szintre is ugrott. Bár Donald Trump hónapok óta hangoztatja, hogy közel lehet a megállapodás, ez a mostani előzetes egyezség úgy tűnik, hogy valóban lezárhatja a február vége óta tartó háborút. A konfliktus nyomán megemelkedett olajárakat megszenvedi a gazdaság, főleg az inflációs nyomás növekedésén keresztül, miközben az olyan iparágak, mint a légi közlekedés, jóval magasabb működési költségekkel szembesülnek. Vagyis ha tényleg összejön a megállapodás, az a gazdaság számos pontján fellélegzést okozhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×