"A többpólusúság valósággá vált. Ennek a világnak a sarkai már világosan kirajzolódnak" - mondta.

Sojgu szerint a fő különbség e pólusok között az, hogy amíg egyesek tiszteletben tartják a szuverén államok érdekeit, figyelembe veszik az országok és népek kulturális, illetve történelmi sajátosságait, addig mások figyelmen kívül hagyják őket. Értékelése szerint a globális biztonsági rendszer radikális változáson megy keresztül, az Egyesült Államok és szövetségesei feltétlen dominanciája már a múlté.

A tárcavezető azt hangoztatta, hogy a NATO "ledobta álarcát" , többé nem leplezi agresszív jellegét, mert a szövetség stratégiai tervezési dokumentumai rögzítik a globális dominanciára szóló igényt, a blokk érdekszférájába vonva Afrikát, a Közel-Keletet és az ázsiai-csendes-óceáni térséget.

A Nyugat Sojgu szerint arra törekszik, hogy a nemzetközi kapcsolatok kialakult rendszerét egy úgynevezett "szabályokon alapuló világrenddel" váltsa fel.

"A logika egyszerű és ultimátumszerű. Akit a szövetség úgynevezett demokratikus partnernek jelöl, az vagy elveszíti szuverenitását, és a történelem állítólagos helyes oldalára áll, vagy az úgynevezett autoriter rezsimek kategóriájába kerül, amelyekkel szemben a befolyásolás minden eszköze alkalmazható, egészen az erőszakos nyomásgyakorlásig" - mondta.

"Az európai biztonsági helyzet rosszabbá vált, mint amilyen a hidegháború csúcspontján volt. A szövetség katonai tevékenysége maximálisan agresszív, oroszellenes irányultságot öltött. Jelentős amerikai erőket telepítettek a kontinensre, a koalíciós csapatok száma Kelet- és Közép-Európában a sokszorosára nőtt" - hangoztatta.

Rámutatott, hogy a NATO már a Moszkva által "különleges hadműveletnek" nevezett ukrajnai háború előtt megkezdte keleti szárnyának megerősítését. Szerinte ez a folyamat megpecsételi a hidegháború idején Európában létrehozott bizalmi és fegyverzetellenőrzési mechanizmusok leépülését, amelyek meghonosítását egyébként korábban szakértők az ázsiai-csendes-óceáni térségben is javasolták.

Sojgu szerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozása és csapásmérő fegyverek esteleges telepítése ezeknek az országoknak a területén megváltoztatja a biztonsági feltételeket a balti térségben és az Északi-sarkvidéken, és szükségessé teszi az orosz védelmi megközelítések felülvizsgálatát. Mint mondta, "nem felel meg a valóságnak" az az állítás, hogy a finn és a svéd csatlakozás oka egy orosz "különleges hadművelet", mert ezeknek az országoknak a szövetséghez való közeledése már évek óta tart.

Hazugságnak nevezte azokat a sajtóhíreket, miszerint Oroszország taktikai nukleáris és vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában. Hangsúlyozta, hogy katonai szempontból nincs szükség ilyen fegyverekre.

"Az orosz nukleáris fegyverekkel a fő célunk a nukleáris támadás elrettentése" - mondta Sojgu, rámutatva, hogy bevetésük csak rendkívüli körülmények között, az irányadó orosz dokumentumok által meghatározottan lehetséges. Megjegyezte, hogy viszont az Egyesült Államok az információs térben igyekszik elterelni a figyelmet saját ukrajnai katonai biológiai projektjeiről.

A tárcavezető szerint erőfeszítéseivel a NATO igyekszik elnyújtani a súlyos emberveszteségeit eltitkolni próbáló "kijevi rezsim agóniáját", noha a szövetségnek nincs kétsége afelől, hogy a "különleges hadművelet" céljait maradéktalanul végre fogják hajtani, ellenben "kudarcot fognak vallani" az Oroszország stratégiai és gazdasági meggyengítését, Moszkva nemzetközi elszigetelését célzó törekvések. Sojgu azt mondta, az ukrán hadsereg hadműveleteinek tervét Londonban és Washingtonban dolgozzák ki, amelyekhez szerinte a súlyos emberveszteségeit titkoló Kijev "fogyóeszközként" szállítja az élőerőt.

"Nemcsak a csapások célpontjainak koordinátáit adja meg a nyugati hírszerzés, hanem ezen adatoknak a fegyverrendszerekbe történő bevitele is nyugati szakemberek teljes ellenőrzése alatt történik" - jelentette ki Sojgu, aki szerint az orosz hadsereggel az Ukrajnát irányító Nyugat egyesült erői állnak szemben.

Hozzátette: a Donyec-medence civil lakosainak haláláért a fegyvert szállító nyugati országok felelősek. Megjegyzete, hogy Nagy-Britanniának a "gyarmatokon szerzett tapasztalatai" segítettek a jelenlegi ukrán rendszer kezelésében.

Elmondta, hogy az orosz szakértők figyelmesen tanulmányozzák a zsákmányolt nyugati fegyvereket a saját gyártmányú eszközök tökéletesítése céljából. A miniszter szerint a "különleges hadműveletben" szertefoszlottak azok a mítoszok, amelyek az Ukrajnának szállított nyugati "szuperfegyverekhez" - a Javelin páncéltörőkhöz, az M777-es nagy hatótávolságú tarackokhoz vagy a HIMARS rakétasorozatvetőkhöz - kapcsolódtak, eközben pedig az orosz fegyverek jó minősége beigazolódott.

"Ezeket a nyugati fegyvereket a harcokban bedarálják" - jelentette ki. Mint mondta, az orosz haderő minden szinten szem előtt tartja a hadviselés humanitárius szabályait rögzítő genfi megállapodásokat.

Álláspontja szerint az Egyesült Államok a többpólusú világ kialakulását az ázsiai-csendes óceáni térségben az ASEAN megingatásával, valamint a NATO és a potenciálisan katonai-politikaivá fejlődő ausztrál-brit-amerikai AUKUS szövetség "összenövesztésével" próbálja megakadályozni. Nem zárta ki, hogy a nyugatiak áttelepítik Ázsiába a nukleáris hadgyakorlatokat, és veszélyesnek ítélte meg az ausztrál nukleáris tengeralattjáró-flotta kiépítésére vonatkozó terveket. Nancy Pelosi amerikai képviselőgázi elnök tajvani látogatását a térséget destabilizáló provokációnak minősítette.