Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
A török elnökség által közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) fogadja török hivatali partnerét, Recep Tayyip Erdogant Szocsiban 2022. augusztus 5-én.
Nyitókép: MTI/AP/Török elnökség

Külpolitikai sikerekkel igyekszik ellensúlyozni az otthoni válságot a török államfő

Egy kereken 84 milliós ország élén áll, de a nemzetközi politikában úgy lép fel, mint egy szuperhatalom képviselője. Legyen szó akár Ukrajnáról, Szíriáról vagy épp Líbiáról, Recep Tayyip Erdogan meghatározó módon kívánja hallatni a szavát. Mindeközben Törökország rendkívül súlyos gazdasági problémákkal küzd, és az elnök népszerűsége mélyponton van.

Legutóbbi külpolitikai vívmánya az ukrán gabonaszállítások beindítása érdekében az ENSZ főtitkárával karöltve vállalt, Kijev és Moszkva közötti közvetítés volt. Az erről szóló isztambuli egyezmény aláírásakor ezt a szerepet még a világszervezet vezetője, António Guterres is méltatta. A több mint öt hónapja tartó ukrajnai háborúban a török elnök kettős szerepet játszik: azon kevés állam-, illetve kormányfők egyike, aki mind Kijevvel, mind Moszkvával szoros kapcsolatot tart fenn.

Ebből kiindulva a Der Spiegel által idézett elemzők szerint Erdogan a háború rendkívül kevés nyertese közé tartozik.

Néhány hónappal ezelőtt Törökország még egyfajta páriának számított a nemzetközi politikában. Különböző provokációs lépéseivel egyes hivatali kollégáit mind a Közel-Keleten, mind Európában és az Egyesült Államokban maga ellen fordította.

Mára viszont az államfő nemzetközi téren olyan tárgyalópartnerré vált, akire odafigyelnek.

A NATO épp a közelmúltban tett kormányának engedményeket, csak hogy feladja Svédország és Finnország csatlakozásának előzetesen kilátásba helyezett vétóját.

Az idézett elemzők szerint az orosz államfővel, Vlagyimir Putyinnal való "flörtje" arra utalhat, hogy a jelenlegi kelet-európai biztonsági válságban túlértékeli lehetőségét. Szocsiban tartott legutóbbi találkozójuk erre utalt az elemzők szerint.

Erdogan szinte tüntetően ünnepelte Putyinhoz való közelségét. A két államfő bejelentette, hogy országaik gazdasági téren még szorosabban együttműködnek, továbbá, hogy Törökország a jövőben rubelben fizeti gázszámláinak egy részét.

Erdogan már a múltban is magára haragította a NATO-t egy orosz rakétaelhárító rendszer megvásárlásával. Mindeközben az egyaránt NATO-tag Görögország és Törökország közötti konfliktus az Égei-tengeri gázlelőhelyekért tovább éleződik.

A The Financial Times értesülése szerint nyugati hivatalos források büntetőintézkedésekkel fenyegették meg Ankarát arra az esetre, ha segíti Oroszországot a szankciók megkerülésében.

Miközben Recep Tayyip Erdogan külpolitikai téren függetlenségét hangsúlyozza, országa belpolitikailag egyre mélyebb válságba süllyed.

A török gazdaság az összeomlás szélén áll. Az infláció legutóbb - a hivatalos adatok szerint - elérte a 80 százalékot, de szakértők becslése szerint valójában ennek duplája lehet.

A török középrétegek jelentős részét az elszegényedés fenyegeti.

Ebben a válságos helyzetben a török vállalatok még inkább ráutaltak az Európai Unió országaival való kapcsolatokra. Kereskedelmük több mint felét már most is ezekkel az országokkal bonyolítják.

A Putyinnal való, már említett "flört" ezért nagy kockázatot jelent Erdogan számára.

Népszerűsége alig egy évvel az elnökválasztás előtt olyan alacsony, amilyen regnálása óta még alig volt.

Nemzetközi szerepvállalásával Erdogan mindenekelőtt a nacionalista választókat igyekszik megnyerni. A törökök túlnyomó többsége azonban mindenekelőtt abban érdekelt, hogy a gazdaság fokozatosan talpra álljon. Ehhez azonban nyugati beruházásokra van szükség.

A felmérések egyben arról is tanúskodnak, hogy a gazdaság az a téma, amely leginkább eldöntheti a választást. A második helyen a menekültprobléma kezelése áll, míg a külpolitika jóval lemaradva következik csak.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×