Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.76
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat által közreadott képen megrongált épület Mikolajivban 2022. július 17-én, miután orosz rakétatámadás érte a dél-ukrajnai várost.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat

Kijev szerint Észak-Macedónia tankokat és repülőgépeket ad Ukrajnának

Észak-Macedónia tankokat és repülőgépeket ajánlott fel Ukrajnának az orosz katonai megszállás elleni harchoz - jelentette be Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szombaton.

"Több ország nagyobb bátorságról tesz tanúbizonyságot manapság, mint a (legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő) G20-as csoport fele. Észak-Macedónia például vállvetve támogatja Ukrajnát, amikor tankokat és repülőgépeket adományoz nekünk" - írta Podoljak Twitter-fiókján.

Észak-Macedónia védelmi minisztériuma múlt héten erősítette meg: szovjet gyártmányú tankokat adományoz Ukrajnának, ám repülőgépekről nem ejtett szót.

Mindeközben az orosz csapatok szombaton támadást indítottak a kelet-donyecki régió két kulcsfontosságú városa ellen, illetve rakétatámadást és tüzérségi ágyúzást folytattak más ukrán városokkal szemben, beleértve a legnagyobb európai atomerőműnek otthont adó települést is - jelentették be ukrán katonai vezetők és helyi tisztségviselők.

Bahmut és Avdijivka városokat kulcsfontosságú célpontnak tekintik a kelet-ukrajnai orosz fronton, mivel katonai elemzők szerint Moszkvának először Bahmutot kell elfoglalnia, hogy elindulhasson a regionális központnak számító Szlovjanszk és Kramatorszk irányába.

Az elmúlt 24 órában az orosz ágyúzás öt polgári áldozatot követelt, 14-en pedig megsérültek a donyecki régióban - írta Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó Telegram-oldalán. A tartományi vezető szerint ketten Poprosznijban haltak meg, míg Avdijivka, Szoledar és Pervomajszke városokban egy-egy holttestet találtak.

A kelet-dnyipropetrovszki régió kormányzója szerint három polgári személy megsérült, miután orosz rakétákat lőttek ki Nikopol egyik lakónegyedére, szemben a Dnyeper (Dnyipro)-folyó túloldalán fekvő zaporizzsjai atomerőművel. A nukleáris létesítmény azóta orosz ellenőrzés alatt áll, amióta a háború elején elfoglalták az orosz csapatok.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökség (IAEA) főigazgatója arra figyelmeztetett, hogy napról napra egyre veszélyesebbé válik a helyzet a zaporizszsjai atomerőműnél. Aggodalmának adott hangot az erőmű üzemeltetésével kapcsolatban, és a körülötte folyó harcok jelentette veszély miatt is.

"A nukleáris biztonsági előírások minden egyes elvét megsértették" az erőműnél - mondta Grossi. - "A tét rendkívül komoly, (a helyzet) rendkívül súlyos és veszélyes" - tette hozzá az IAEA vezetője.

Mindeközben az orosz hadsereg bejelentette, hogy közel 600 ukrán katonát és külföldi zsoldost öltek meg a déli Herszon régióban és a közeli Dnyipropetrovszkban rakétatámadásokban és tüzérségi ágyúzások során. Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője szombaton azt is elmondta, hogy számos ukrán rakétakilövő rendszert is megsemmisítettek az elmúlt egy napban, többek között amerikai gyártmányú HIMARS-rendszereket is.

Eközben péntek este lemondott az Amnesty International (AI) ukrajnai vezetője, Okszana Pokalcsuk, miután az AI csütörtöki nyilatkozatában azzal vádolta az ukrán fegyveres erőket, hogy veszélyeztetik a polgári lakosság életét, amikor lakónegyedekbe telepítenek katonákat az orosz front közelében.

A kijevi kormányzat az AI közleményét az orosz propagandához és dezinformációhoz hasonlította. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az emberi jogi szervezet az agresszorról az áldozatra próbálja terelni a háborús felelősséget.

Pokalcsuk péntek esti Facebook-bejegyzésében leszögezte: az AI kijevi irodája előzetesen többször jelezte, hogy az AI csütörtöki közleményében figyelembe kell venni az ukrán védelmi minisztérium álláspontját.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×