Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Olaf Scholz német kancellár a biztonsági helyzettel foglalkozó kormányülés kezdetén Berlinben 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

A legfelsőbb szintről érkezett zöld jelzés a német atomerőművek nyitva tartására

Először foglalt állást Olaf Scholz a bezárásra ítélt atomerőművek esetleges "életben tartásáról". A vita egyre élesebb az országban, a koalíción belül is.

Németországban korábban tizenhét atomerőmű működött, a 2011 márciusi fukusumai atomkatasztrófa után ezek többségét már bezárták. A három utolsó, még működő atomerőművet a korábbi kormányhatározat szerint az év végén "vonják ki a forgalomból".

Közben Oroszország fokozatosan csökkenti a németországi gázszállításokat, amit berlini politikai körökben durva és megengedhetetlen zsarolásnak tartanak.

Ezt támasztja alá, hogy a Gazprom orosz gázipari vállalat közölte, hogy a nyugati szankciók miatt nem lehet visszaszállítani Németoszágból Oroszországba az Északi Áramlat-1 gázturbináját a nyugati szankciók miatt, ami azt jelenti, hogy az ország még kevesebb orosz földgázhoz jut. A gázvezeték két turbina leállása miatt július 27. óta kapacitásának mintegy 20 százalékán üzemel.

Az ARD német közszolgálati televízió szerint a kialakult helyzet késztette Olaf Scholzot arra, hogy a kormány korábbi határozata ellenére kilátásba helyezze a három atomerőmű további működtetésének engedélyezését.

Nyilatkozatában a kancellár utalt ugyan arra, hogy szerinte a szóban forgó erőművek csak csekély mértékben járulnak hozzá az áramtermeléshez. "Ennek ellenére lehet értelme további működtetésüknek" - tette hozzá.

Olaf Scholz megismételte a zöld párti gazdasági miniszter és egyben alkancellár korábbi állásfoglalását arról, hogy az országos energiaellátás felmérése érdekében úgynevezett "stressztesztet" végeznek. Az atomerőművek további sorsát pedig a teszt adataitól, illetve ezek kiértékelésétől teszik függővé.

Szavai szerint az eredmények hamarosan meglesznek.

A kancellár elismerte, hogy a megújuló energiaforrást jelentő szélenergia kiépítése nagyon lassan halad.

A német politikai pártok közül az ellenzéki CDU/CSU sürgeti mindenekelőtt az atomerőművek bezárásának elhalasztását. A konzervatív pártszövetséghez csatlakozott a kormánykoalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP is.

Hagyományaihoz és eddig politikájához hűen mindeddig a Zöldek Pártja állt ki a leghatározottabban az atomenergiáról való teljes lemondás és ennek keretében az erőművek tervezett bezárása mellett.

Az elmúlt napokban azonban változott a párt hozzáállása is. A párttagság körében végzett legutóbbi felmérés pedig arról tanúskodott, hogy a Zöldek támogatóinak immár a többsége az energiaellátás biztonságát tekinti a legfontosabbnak. Ennek keretében pedig nem utasítja el az atomenergiát sem.

Általános vélemény szerint az atomerőművek sorsa immár egyre kevésbé ideológiai kérdés Németországban.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×