Infostart.hu
eur:
376.76
usd:
319.58
bux:
126039.13
2026. február 25. szerda Géza
Érett kalászok a dél-ukrajnai Odessza környékének árpaföldjén 2022. június 23-án. ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az Ukrajna elleni orosz háború globális élelmiszerválsággal fenyeget.
Nyitókép: MTI/PAP/Leszek Szymanski

Szakértők: barátkozni nem, üzletelni azonban lehet az oroszokkal

Mind az ukránok, mind pedig az oroszok számára a háborúból való kilépés nem katonai, hanem inkább politikai kérdés – derült ki az InfoRádió Aréna című adásában, amelynek Csiki-Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa és Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója volt a vendége.

A Biden-elnökség fennmaradó részét arra kellene Európának használnia, hogy megerősítse saját védelmi potenciálját és a közös fellépés képességét – mondta Csiki-Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa. Az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: erre már csak azért is szükség lenne, mert a transzatlanti kapcsolatokban is keményedhet a jelenlegi együttműködő amerikai álláspont.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója ezt azzal egészítette ki, hogy

az európai–amerikai viszony, ilyen helyzetekben, mindig aszimmetrikus.

Szerinte Európának egy picit tompítania kellene ezt az egyenlőtlen kapcsolatot. Ehhez az kellene, hogy katonai képességekkel, fejlett technológiával erősítse meg a saját védelmét – közölte a biztonságpolitikai szakértő.

Tálas Péter azt is mondta, nem hiszi, hogy van visszatérés a háború előtti kelet–nyugati együttműködéshez, szerinte lezárult az Oroszország és Európa közötti kapcsolatok háború előtti szakasza. Így a harcok befejeződése után még jó ideig nem lehet majd Oroszországgal barátkozni.

Fel kell számolni bármiféle Oroszországtól való függőségi viszonyt

– vélekedett a szakértő. Ez azonban szerinte nem zárja ki, hogy az üzletelést Moszkvával, csupán annyit jelent: ne legyünk kiszolgáltatva az oroszoknak. "Ha a Gazprom elzárja csapot vagy csökkenti a gáz mennyiségét, akkor Európában ne legyen pánik és ne kelljen mindenkinek meleg zoknit vennie" – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója.

Mikor lesz vége a háborúnak?

A két szakértő arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy szerintük mikor és hogyan lehetne véget vetni a háborúnak.

Csiki-Varga Tamás véleménye az volt, hogy az oroszok számára a minimális siker és így a háborúból való kilépés első lehetősége az lenne, ha elfoglalnák a Donbaszt, hiszen a harcokat is az ottani két szakadár "népköztársaság" függetlenségéért, illetve az ott élő oroszok megvédése érdekében indították. De Moszkva még öt hónappal a háború kezdete után is ott tart, hogy csapatai nem tudták a teljes Donbaszt, de még csak a két szakadár köztársaság teljes területét sem elfoglalni.

"Így nem gondolnám, hogy Oroszország belekényszerülne vagy belemenne egy megegyezésbe, ami nem békekötés, hanem csak fegyverszünet lenne" – közölte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Az is kérdés, hogy az ukránoknak vajon a végsőkig kell-e harcolniuk. Erre Tálas Péter azzal válaszolt, hogy lehet valamilyen kompromisszum, a kérdés inkább ennek a tartalma lehet. A szakértő szerint az ukránok például pillanatok alatt tudnának békét kötni, ha arról lenne szó, hogy legyen az oroszoké a Krím-félsziget, illetve Luhanszk és Donyeck azon részei, amelyeket a szakadár köztársaságok elfoglaltak. Ellenben Tálas Péter kételkedett abban, hogy az ukránok lemondanának a Donbasz teljes területéről. Az pedig egészen biztos, hogy Kijev önként nem fogja felajánlani azokat a déli területeket, amelyeket most az oroszok megszállnak. Szerinte ez annyit jelent, hogy mind az ukránok, mind pedig az oroszok számára

a háborúból való kilépés nem katonai, hanem inkább politikai kérdés.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy az oroszok eddig még a minimális céljaikat sem érték el, miközben az ukránok honvédő háborút folytatnak. A kijevi vezetés és az ukrán társadalom többsége is nagyon eltökélt a harcok folytatása mellett. Egyelőre még nincsenek tudatában annak, hogy ebből a háborúból nekik vesztesen kell kijönniük – vélte a szakértő.

Arról is beszélt, hogy az ukránok számára egyáltalán nem érné meg olyan békét kötni, amelyben területeket vesztenének, miközben

nincs rá garancia, hogy az oroszok ne indítsanak később újból háborút ellenük.

Márpedig Moszkva nem az eddig elfoglalt területekért kezdte ezt a háborút – hangoztatta Tálas Péter. Oroszország, Ukrajna egészét akarja politikailag befolyásolni. "Az pedig, hogy ezt milyen eszközzel tudja elérni, ez egy másik kérdés, most láthatóan ezt háborúval akarja elérni" – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×