eur:
414.08
usd:
396.67
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Ben Wallace brit védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel folytatott megbeszélését követően a Stefánia Palotában 2022. január 31-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Döntött a favorit, nem indul Boris Johnson helyéért

Már így is négyen jelentkeztek a toryk vezetői posztjáért.

Nem indul az eddig favoritnak tartott brit védelmi miniszter, Ben Wallace a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségéért kezdődő versengésben.

A párt eddigi vezetője, Boris Johnson csütörtökön jelentette be távozását, miután az elmúlt hónapok sorozatos belpolitikai botrányai miatt saját kormányának és pártjának magas beosztású képviselői is folyamatosan követelték lemondását.

Távozásával megszűnik Johnson miniszterelnöki tisztsége is, de a kormányfő bejelentette, hogy utódja megválasztásáig ellátja hivatali feladatait.

Az utódlásért induló versengés egyértelmű favoritjának a fogadóirodák, a közvélemény-kutatók, a brit lapok és politikai elemzők egyaránt Ben Wallace védelmi minisztert tartották.

Wallace azonban szombaton Twitteren közzétett bejegyzésében bejelentette: gondos mérlegelés, valamint a kollégákkal és a családjával folytatott beszélgetések nyomán úgy döntött, hogy nem csatlakozik a Konzervatív Párt vezetőjének tisztségéért folyó versengéshez.

Wallace elismeri, hogy ez nem volt könnyű döntés, közölte ugyanakkor, hogy jelenlegi munkájára, az ország biztonságának fenntartására kívánja összpontosítani figyelmét.

A szombati bejelentésig minden felmérés azt mutatta, hogy indulása esetén Wallace lett volna a legesélyesebb és legnépszerűbb az utódjelöltek mezőnyében.

A legnagyobb brit közvéleménykutató intézet, a YouGov a kormányfő lemondásának bejelentése után elvégzett országos felmérésében azt mutatta ki, hogy az utódválasztási versengés lehetséges párharcaiból a különböző potenciális párosításokat modellezve minden esetben Wallace került volna ki győztesen, jelentős szavazatelőnnyel.

Szombatig négyen jelezték hivatalosan, hogy pályáznak a Konzervatív Párt vezetői tisztségére.

A legismertebb közülük Rishi Sunak volt pénzügyminiszter, aki Sajid Javid volt egészségügyi miniszterrel együtt a héten lemondott, tiltakozásul a Johnson körül kirobbant botrányok miatt. A két miniszter távozása indította el azt a szinte példátlan lemondási hullámot a brit kormányon belül, amely végül Boris Johnsont is távozásának bejelentésére kényszerítette.

Nemrég még a 42 éves Sunak számított favoritnak a Konzervatív Párt következő vezetőjének személyéről folyó találgatásokban, de ugyanazok a botrányok, amelyek Johnson népszerűségét kikezdték, az ő támogatottságát is megtépázták.

A londoni rendőrség - Johnsonhoz hasonlóan - őt is megbírságolta a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások megsértése miatt.

Mindemellett az utóbbi hetekben olyan sajtóértesülések is megjelentek, amelyek szerint Sunak indiai állampolgárságú felesége, aki jómódú részvénybefektető, egy jogi lehetőséget kihasználva az elmúlt években nem fizetett Nagy-Britanniában jövedelemadót külföldi befektetéseinek hozadéka után.

Szombaton bejelentette indulási szándékát Kemi Badenoch volt esélyegyenlőségi államtitkár, előző nap pedig Suella Braverman, a brit kormány jogi főtanácsadója és Tom Tugendhat, a londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke, a Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb képviselője is közölte, hogy indul a vezetőválasztási versengésben.

A jelenlegi szabályozás alapján a mezőny kialakulása után az alsóházi konzervatív frakció szavazássorozatot kezd a jelöltekről. A folyamat végén talpon maradó utolsó két jelölt közül - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja ki postai szavazással a párt új vezetőjét, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×