eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ben Wallace brit védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel folytatott megbeszélését követően a Stefánia Palotában 2022. január 31-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Döntött a favorit, nem indul Boris Johnson helyéért

Már így is négyen jelentkeztek a toryk vezetői posztjáért.

Nem indul az eddig favoritnak tartott brit védelmi miniszter, Ben Wallace a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségéért kezdődő versengésben.

A párt eddigi vezetője, Boris Johnson csütörtökön jelentette be távozását, miután az elmúlt hónapok sorozatos belpolitikai botrányai miatt saját kormányának és pártjának magas beosztású képviselői is folyamatosan követelték lemondását.

Távozásával megszűnik Johnson miniszterelnöki tisztsége is, de a kormányfő bejelentette, hogy utódja megválasztásáig ellátja hivatali feladatait.

Az utódlásért induló versengés egyértelmű favoritjának a fogadóirodák, a közvélemény-kutatók, a brit lapok és politikai elemzők egyaránt Ben Wallace védelmi minisztert tartották.

Wallace azonban szombaton Twitteren közzétett bejegyzésében bejelentette: gondos mérlegelés, valamint a kollégákkal és a családjával folytatott beszélgetések nyomán úgy döntött, hogy nem csatlakozik a Konzervatív Párt vezetőjének tisztségéért folyó versengéshez.

Wallace elismeri, hogy ez nem volt könnyű döntés, közölte ugyanakkor, hogy jelenlegi munkájára, az ország biztonságának fenntartására kívánja összpontosítani figyelmét.

A szombati bejelentésig minden felmérés azt mutatta, hogy indulása esetén Wallace lett volna a legesélyesebb és legnépszerűbb az utódjelöltek mezőnyében.

A legnagyobb brit közvéleménykutató intézet, a YouGov a kormányfő lemondásának bejelentése után elvégzett országos felmérésében azt mutatta ki, hogy az utódválasztási versengés lehetséges párharcaiból a különböző potenciális párosításokat modellezve minden esetben Wallace került volna ki győztesen, jelentős szavazatelőnnyel.

Szombatig négyen jelezték hivatalosan, hogy pályáznak a Konzervatív Párt vezetői tisztségére.

A legismertebb közülük Rishi Sunak volt pénzügyminiszter, aki Sajid Javid volt egészségügyi miniszterrel együtt a héten lemondott, tiltakozásul a Johnson körül kirobbant botrányok miatt. A két miniszter távozása indította el azt a szinte példátlan lemondási hullámot a brit kormányon belül, amely végül Boris Johnsont is távozásának bejelentésére kényszerítette.

Nemrég még a 42 éves Sunak számított favoritnak a Konzervatív Párt következő vezetőjének személyéről folyó találgatásokban, de ugyanazok a botrányok, amelyek Johnson népszerűségét kikezdték, az ő támogatottságát is megtépázták.

A londoni rendőrség - Johnsonhoz hasonlóan - őt is megbírságolta a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások megsértése miatt.

Mindemellett az utóbbi hetekben olyan sajtóértesülések is megjelentek, amelyek szerint Sunak indiai állampolgárságú felesége, aki jómódú részvénybefektető, egy jogi lehetőséget kihasználva az elmúlt években nem fizetett Nagy-Britanniában jövedelemadót külföldi befektetéseinek hozadéka után.

Szombaton bejelentette indulási szándékát Kemi Badenoch volt esélyegyenlőségi államtitkár, előző nap pedig Suella Braverman, a brit kormány jogi főtanácsadója és Tom Tugendhat, a londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke, a Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb képviselője is közölte, hogy indul a vezetőválasztási versengésben.

A jelenlegi szabályozás alapján a mezőny kialakulása után az alsóházi konzervatív frakció szavazássorozatot kezd a jelöltekről. A folyamat végén talpon maradó utolsó két jelölt közül - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja ki postai szavazással a párt új vezetőjét, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×