Infostart.hu
eur:
365.63
usd:
330.65
bux:
146224.67
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó
Nyitókép: jandenouden

Újabb fordulat a koronavírus miatti nyércmészárlás ügyében

2020 végén az ország teljes tenyésztett nyércállományának elpusztítása mellett döntött a dán kormány: az események felülvizsgálatára megalakított bíróság kritizálta a döntést, nem volt törvényes keret annak meghozatalára.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök az állatok levágását bejelentő megjegyzései "súlyosan félrevezetőek" voltak, a rendelet megszegte a törvényt, de a parlament által kinevezett bizottság szerint nem szándékosan cselekedett így az ország vezetése. A legsúlyosabb bírálatot a bizottság több vezető kormánytisztviselőnek és a dán rendőrség vezetőjének címezte.

17 millió nyérccel végeztek a döntés értelmében 2020 novemberében, miután az ország északi részén található nyércfarmokon a vírus egy variánsát fedezték fel nyércekben. Az egészséges és fertőzött állatokat egyaránt kivégezték: a tenyésztők számára ez súlyos, megélhetésüket ellehetetlenítő döntés volt a BBC cikke szerint.

Nem volt szándékos

Az állatok tömegsírjai ellepték az országot, miután november 4-én Frederiksen bejelentette a döntést, de napokon belül kiderült, hogy annak nem volt törvényes alapja.

Ez végül Mogens Jensen agrárminiszter lemondásához vezetett, valamint vizsgálat is indult az ügyben.

Az úgynevezett Nyérc Bizottság vizsgálódása szerint Fredriksen bár félrevezető dolgokat állított, ezt nem szándékosan tette - nem tudta, hogy nem lenne lehetősége ilyen döntésre.

Sokan hibáztak

A jelentés ezen kívül több magas rangú tisztviselőt, köztük a volt mezőgazdasági minisztert és a miniszterelnök tárcavezetőjét, Barbara Bertelsent is keményen bírálta. Bertelsen asszony súlyos kötelességszegést követett el véleményük szerint. A jelentés szerint tíz magas rangú köztisztviselő ellen kellene fegyelmi eljárást indítani. A dán rendőrség vezetőjét, Thorkild Fogde-ot kötelességszegéssel vádolják, amiért nem reagált gyorsan, amikor közölték vele, hogy nincs jogalapja az állatok kivágásának.

Akár le is válthatják

Az még nem világos, milyen következményei lesznek a jelentésnek a Mette Fredriksen vezette három párti kormányra nézve. A miniszterelnök jövője a parlamenti támogatáson múlik: ha a kormányt támogató pártok egyike a jelentés független jogi értékelése mellé áll, az

a miniszterelnök elleni vádemelési eljárás

megindítását eredményezheti.

A három kormánypárt közül a vörös-zöld szövetség már nyilatkozott arról, hogy Fredriksent támogatja továbbra is, mivel nem szándékosan tett semmi rosszat. A másik két pártnak több időre van szüksége a döntéshez. Egyelőre csak az ellenzéki pártok akarják, hogy az ügy vádemelésig menjen.

Címlapról ajánljuk
Goda Zoltán: el kell felejteni azt, hogy káros víz

Goda Zoltán: el kell felejteni azt, hogy káros víz

Az elmúlt időszak csapadékosabb időjárása átmeneti enyhülést hozhat, de a szakemberek szerint a legfontosabb kérdés továbbra is az, hogyan tudjuk a lehulló vizet hosszú távon megtartani. Nemrég elkészült az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv, amely egy Balatonnak megfelelő vízmennyiség tájba történő visszapótlását tűzte ki célul, és jelentős fejlesztési forrásokat is előirányoz. A vízmegtartás hazai lehetőségeiről Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának adjunktusa beszélt az InfoRádióban.

Ratifikálja a kormány az Isztambuli Egyezményt, változik a szívhangrendelet – bejelentések sora Magyar Pétertől

„Történelmi lépések a magyar nők védelmében; szigorítjuk a büntetőjogszabályokat, fellépünk a kapcsolati erőszak minden formája ellen, megváltoztatjuk a szívhangrendeletet, fellépünk a menstruációs szegénység ellen, eltöröljük az esemény utáni tabletta vénykötelességét, megerōsítjük a várandós nők támogatását. Kezdeményezzük az Isztambuli Egyezmény ratifikálását” – bejelentések tömege Magyar Pétertől a Facebookon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
Lakások, kollégiumok, milliárdos beruházások: így alakítaná át az állam az építőipart

Lakások, kollégiumok, milliárdos beruházások: így alakítaná át az állam az építőipart

Már hallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása, amelyben a kormány építőipari intézkedéseivel foglalkoztunk a Future of Construction 2026 konferencia apropóján, ahol arról beszélgettünk, milyen jövőt képzel el az állam a hazai építőiparnak, milyen támogatási programok és beruházások jöhetnek a következő években. Szó volt a Wekerle Sándor Program terveiről, a kollégium- és lakásépítésekről, valamint arról is, hol tart a korábban kiemelt állami beruházások felülvizsgálata, és mi várhat ezekre a projektekre. A részletekről Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára, országos főépítész beszélt.  A műsor második részében az került reflektorfénybe, hogy milyen problémákat okoz a külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának jelenlegi szabályozása, és miért félrevezető minden külföldi dolgozót vendégmunkásként kezelni. Megnéztük, milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a rendszer a hazai munkavállalók védelme mellett a cégek munkaerőigényére is jobban reagáljon. Vendégünk Ürögdy Barbara, az üzleti és bevándorlási szolgáltatásokat nyújtó Helpers Hungary egyik alapítója és ügyvezetője volt. A témával részletesen is foglalkozunk a november 17-i HR (R)evolution 2026 konferencián, amelyre korlátozott számban még kaphatók jegyek.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×