Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
321.6
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök nyilatkozik a madridi kormányfői rezidencián, a Moncloa-palotában 2021. június 22-én, miután a kormány részlegesen megkegyelmezett kilenc katalán függetlenségpárti vezetőnek. A politikusokat a 2017 októberében alkotmányellenesen megrendezett katalán népszavazás és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt 9-től 13 évig tartó börtönbüntetésre ítélték, a kegyelem a börtönbüntetésre vonatkozik, a közügyektől eltiltásra nem.
Nyitókép: MTI/AP/Paul White

Újabb helyen vetik ki az extraprofitadót

A spanyol kormány az energiaipari vállalatok rendkívüli nyereségének megadóztatását tervezi.

A spanyol kormány 9,5 milliárd (3800 milliárd forint) eurós gazdasági segélycsomagot jelentett be, hogy ezzel is mérsékelje az ukrajnai háború negatív hatásait. Ennek fedezetét képezné az energiaszektorra kivetendő különadó. Spanyolország lehet a negyedik európai állam, ahol megadóztathatják a szárnyaló nyersanyagárakból profitáló energiacégeket – írja a Reuters alapján a hirado.hu.

„Ez a háború és annak gazdasági és társadalmi következményei rendkívüli bizonytalanságot eredményeztek az európai és a nemzetközi gazdaságban, és így Spanyolországban is” – monda Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök újságíróknak.

Az intézkedések egy része kiadásnövelő lépés. Egyszeri, 200 euró (80 ezer forint) pénzügyi juttatás kapnak a munkanélküliek és az évi 14 ezer eurónál alacsonyabb keresetű egyéni vállalkozók. A nyugdíjakat 15 százalékkal emelik a legkiszolgáltatottabbak, köztük az özvegyek és a fogyatékkal élők számára. Az intézkedések másik része pedig a kormányzati bevételeket csökkenti: 10 százalékról 5 százalékra csökkentik az elektromos áram áfáját és a olcsóbb lesz a tömegközlekedés is.

A kormány az energiaipari vállalatok rendkívüli nyereségének megadóztatását tervezi, mivel a háború óta az egekbe szöktek az árak. Úgy vélte, hogy ebben a kérdésben társadalmi konszenzus van. Több részletet nem árult el az intézkedésről, amely várhatóan január elsején lépne életbe.

A Magyarország mellett Olaszországban és Nagy-Britaniában vezettek be eddig különadókat az energiaszektorra, és Németországban is napirenden van a kérdés.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Új védőintézkedéseket csomagolnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kialkudott kereskedelmi megállapodásba, miután Donald Trump amerikai elnök nemrég túl messzire ment Grönland annektálásának lebegtetésével. Az USA vezetője már első ciklusa alatt is beszélt a hatalmas szigetországra tartott igényéről, de egy hónapja kijelentette, hogy meg fogja szerezni, kérdésre elmondta, hogy a katonai erő sincs kizárva, majd büntetővámokat akart kiszabni a Grönland mellett leghatározottabban kiálló európai országokra, mielőtt a NATO-főtitkár lebeszélte az egészről egy „megegyezéssel”. Mindez nagyjából két hét leforgása alatt történt, de a területi fenyegetés olyan tüskét hagyott az Európai Parlament képviselőiben, hogy az új megegyezésnek köszönhetően bármilyen hasonló kirohanás az EU-val kötött vámalku felrúgásával járhat Trumpnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×