Infostart.hu
eur:
400.23
usd:
342.68
bux:
99574.28
2025. július 15. kedd Henrik, Roland
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (k) és Aleksandar Vucic szerb elnök (j) az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény első napján, 2022. június 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Charles Michel szerint döntő pillanathoz érkeztünk

Kezdődik az uniós csúcs Brüsszelben, a téma a bővítés.

Az Európai Tanács (EiT) európai uniós tagjelölti státuszt fog adni Ukrajnának és Moldovának, és egyértelmű jelzést fog küldeni az európai perspektíváról Grúzia számára is - jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő EiT elnöke Brüsszelben csütörtökön.

Az EU-tagállamok és a Nyugat-Balkán országainak csúcstalálkozójára érkezve Michel közölte azt is: a tanácskozás rendkívül fontos lesz abban a tekintetben, hogy az EU új lendületet adjon az érintett nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának.

A Nyugat-Balkán európai perspektívája az európai jövő szempontjából döntő jelentőségű, ezért az unió legfőbb hosszú távú prioritásai között szerepel - húzta alá az Európai Tanács elnöke.

Az EU-bővítéssel kapcsolatban most várható döntések történelmi jelentőségűek, ugyanis meghatározzák az európai jövőt, a kontinens stabilitását, biztonságát és jólétét - tette hozzá.

Elmondta: a tagállami vezetők mélyreható tárgyalást fognak folytatni Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának - reményei szerint - mihamarabbi megkezdéséről. Áttekintik továbbá mindazon erőfeszítések eredményét, melyeket Bosznia-Hercegovina az intézmények jó működésének érdekében tett - mondta.

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt mondta: az "EU nincs ott, ahol lennie kellene" a Nyugat-Balkán tekintetében. Kijelentette: az EU-nak európai perspektívát kell biztosítania Albániának és a Észak-Macedóniának, ugyanakkor utóbbi ország esetében Bulgária ellenállása - mint mondta - rendkívül elkeserítő. Megfontolandónak nevezte az egyhangú uniós döntéshozatal kritériumának megváltoztatását, mert -szavai szerint - nem lehet haladni, ha egyetlen ország hónapokon keresztül blokkolja az uniós döntésket.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor hangsúlyozta: a nyugat-balkáni országoknak reális lehetőséget kell biztosítani az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Erre azért van szükség, mert sok éven át keményen dolgoztak annak érdekében, hogy teljesítsék a csatlakozási feltételeket - emelte ki.

"A nyugat-balkáni emberek csaknem húsz éve várnak arra, hogy országuk az Európai Unió tagjává váljon" - fogalmazott. Hozzátette: Németország e cél érdekében fog dolgozni.

Vjosa Osmani koszovói elnök a tanácskozást megelőzően újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Pristina egységes és egyértelmű üzenetet vár az Európai Uniótól a Nyugat-Balkán európai jövőjével kapcsolatban. Amennyiben ugyanis az EU nem él a bővítés lehetőségével, más szereplők fognak megjelenni a régióban. Hozzátette ugyanakkor: Koszovó sosem keresett más partnert, mindig is az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekedett és együttműködésre a NATO-val.

"Nagyfokú igazságtalanságnak" nevezte a koszovói emberekkel szemben, hogy az EU késlelti a csatlakozási folyamatot, noha Koszovó bizonyítottan magáénak vallja az európai értékeket, és minden uniós aggályra megfelelő válaszokat adott, teljesítette a szükséges kritériumokat.

Az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióival és Szerbiával kapcsolatban Osmani azt mondta: Belgrád soha semmiféle szándékot nem mutatott arra, hogy alkalmazza az uniós intézkedéseket. Ez nemcsak árt az ország európai integrációjának, hanem kárt okoz az egész régiónak is azzal, hogy teret enged a békét és a stabilitást veszélyeztető orosz befolyásnak - vélte.

A koszovói elnök hozzátette: Pristina Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadása mellett támogatja Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának elindítását.

Aleksandar Vucic szerb elnök arról beszélt, kész nyílt beszélgetést folytani az európai jövőről, továbbá reményét fejezte ki, hogy a csütörtöki tárgyalások "jó eredménnyel" zárulnak majd a Nyugat-Balkán számára.

"Ha sikerül, jó lesz. Ha nem sikerül, akkor is hálásak leszünk az Európai Uniónak a befektetésekért és a nagyfokú támogatásokért" - fogalmazott a szerb elnök, majd hozzátette, hogy a régió országai a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a jó kapcsolatok fenntartásáért.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

"Teátrális" - Így reagál most Moszkva Donald Trump kemény jelzéseire

Az amerikai elnök hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy csalódott Vlagyimir Putyin orosz elnökben, és több milliárd dollár értékű amerikai fegyver kerül Ukrajnába.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.15. kedd, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
A gazdaságpolitikát tartják a legfőbb problémának a hazai vállalkozások

A gazdaságpolitikát tartják a legfőbb problémának a hazai vállalkozások

A 2023 eleje óta készülő VOSZ Barométer felmérés kezdete óta a kkv-k vezetői most először nevezték meg legnagyobb arányban az ország helyzetével kapcsolatos legfőbb problémák között a gazdaságpolitikát – olvasható ki a hazai kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét mérő felmérés, idei második negyedéves eredményeiből. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából az Egyensúly Intézet által negyedévente készített felmérésből az is kiderül, hogy a beruházások szintje továbbra is kritikus kérdésnek számít. A beruházási hajlandóságot mérő alindex értéke mind az előző negyedévhez képest, mind a megelőző évek azonos időszakához képest jelentősen csökkent. Új munkaerő felvételével a cégvezetők negyede számol, új beruházást pedig csupán harmaduk tervez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×