eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Karl Nehammer, az előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára sajtóértekezletet tart Bécsben 2019. október 1-jén. A plakát feliratának jelentése: az új néppárt.
Nyitókép: MTI/AP/Ronald Zak

Korrupciógyanú miatt került kínos helyzetbe az új oszták kancellár is

Rekordnak számító hatalmas többséggel választották meg a közelmúltban Karl Nehammer kancellárt a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökének. Most viszont a számvevőszék azzal gyanúsítja a pártot, hogy pénzügyei elszámolásával távolról sincs minden rendben. Az ügy kínosan érinti a pártelnök-kancellárt is.

Május közepén a 49 éves kancellár hatalmának csúcsára jutott. A küldöttek a szavazatok 100 százalékával választották meg a párt élére, amely elődjének, Sebastian Kurznak sem sikerült.

Nehammer december elején örökölte a kancellári tisztséget, miután a sorozatos korrupciós botrányok után lemondott előbb Sebastian Kurz, majd két hónapig tartó "királyság" után a korábbi, illetve jelenlegi külügyminiszter, Alexander Schallenberg is.

Pártelnökké történt megválasztásakor a Sebastian Kurz korszakát jellemző korrupciós esetek után új kezdetet ígért. Ez azonban egyelőre nem sikerült neki, sőt pártját is sorozatos korrupciós vádak érik.

Ezúttal az osztrák számvevőszék állt elő azzal, hogy nincs minden rendben a párt 2019-re szóló pénzügyi beszámolójával.

Ausztriában 2019 szeptemberében tartották a parlamenti választásokat, és akkor a Sebastian Kurz vezette néppárt nagyarányú győzelmet aratott. A számvevőszéknek készített jelentésében a párt azt állította, hogy nem lépte túl a kampányköltségekre engedélyezett hétmillió eurót. Az adatok hitelességét azonban az ellenőrző testület kétségbe vonta. Mivel azonban a számvevőszék nem rendelkezik a szükséges további ellenőrzési jogokkal, most egy gazdasági ellenőrt bízott meg a jelentésben foglalt adatok átvizsgálásával.

A határozat kapcsán Nehammer is szorult helyzetbe kerülhet, abban az időben ugyanis az ÖVP főtitkáraként a pénzügyekért, azaz a számvevőszék elé terjesztett beszámolóért is felelős volt. Az osztrák sajtó szerint

mind a kancellár, mind a pártelnök Nehammer számára vége a politikai mézesheteknek.

Sajtójelentések szerint a koalíciós partner Osztrák Zöld Párt is neheztel a történtekért. Egyesek odáig elmennek, hogy a számvevőszéki eset kapcsán a Nehammer-korszak végének kezdetét jövendölik.

A kialakult helyzet kényességét jelzi azt is, hogy a számvevőszék a jelentéssel kapcsolatban megfogalmazott kételyeit "harmadik féltől" szerzett információkra alapozza. Ebből kiindulva nem tartják kizártnak, hogy a jelzett forrás valójában a párt soraiban helyet foglaló illetéktelen kiszivárogtató.

Említést érdemel az is, hogy a számvevőszék elnöke az a Margot Kraker, aki hivatalba lépéséig az ÖVP tagja, illetve parlament képviselője volt. Párttagságáról azonban a kinevezés miatt lemondott.

A történtek tükröződnek a pártok támogatottságában is.

A legutóbbi felmérések szerint a konzervatívok 20 százalékon állnak, szemben a a 2019 szeptemberi 37,4 százalékkal. Az ellenzéki SPÖ (Ausztria Szociáldemokrata Pártja) hónapok óta a pártok népszerűségi listájának élén áll.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×