Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.9
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a koronavírus-járvány leküzdésének hosszabb távú stratégiájáról tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2020. április 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Kiszivárogtatás - Vasárnap döntés születhet az olajembargóról

Magyarország nyerhet, de Szlovákia és Csehország is.

A Portfolio.hu cikke szerint a hétfőn kezdődő uniós csúcs előtti napon összejöhet az olajembargós alku, amely felmentést adna Magyarországnak a vezetéken érkező olajbeszerzési tilalma alól, azonban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csütörtöki kormányinfós bejelentésének megfelelően garanciákat is kér az ország az ellátásbiztonságra.

Az alku lehetőségét Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vetette fel; vele Orbán Viktor a napokban tárgyalt. A Politico épp Charles Michel környezetéből tudja úgy, hogy Magyarország egérutat kap a vezetékes olaj ügyében, és ezt több tagállam is támogatja. Az engedmény a szlovákoknak és a cseheknek is szólna.

A feladat viszont marad: meg kell kezdeni az infrastruktúra átalakítását, le kell válni rövid időn belül az orosz energiahordozókról.

Van még egy sürgető tényező: Olena Zerkal, az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója, volt ukrán külügyminiszter-helyettes ugyanis szerda este a kijevi biztonsági fórumon azt vázolta, "bármikor történhet valami" a Barátság kőolajvezetékkel.

Erre reagálva pénteken Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, hogy

ha valami történne a Barátság kőolajvezetékkel, annak nagyon súlyos következményei lennének, nemcsak a magyarországi, hanem az egész régió olajellátására, és Ukrajnára is.

annak kapcsán, hogy az ukrán energetikai miniszter tanácsadója megfenyegette Magyarországot, hogy bármikor történhet valami a Barátság kőolajvezetékkel. Hozzátette, az ukrán fenyegetés eléggé visszás, hiszen Ukrajna tranzitbevételektől és jelentős energiahordozóktól esne el.

Elmondása szerint Magyarország sok segítséget nyújt Ukrajnának, ezekkel a nyilatkozatokkal nem segítik, hogy a magyar támogató kedve megmaradjon, növekedjen. Az ukrán politikusok véleménye szerint ezekkel a fenyegetésekkel próbálják rávenni az Európai Uniót, köztük Magyarországot, hogy vezessenek be energiaembargót Oroszországgal szemben.

Frissítés: Megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak tartja a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára, Menczer Tamás az ukrán energetikai miniszter tanácsadójának az olajvezetékre tett minapi kijelentését.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×