eur:
413.98
usd:
396.87
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint Pekingben 2022. február 4-én. Putyin a 2022-es pekingi téli olimpia hivatalos megnyitójára érkezett a kínai fővárosba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin

Kína Oroszország mellé állt az ENSZ BT-ben

Az Észak-Koreával kapcsolatos új szankciók apropóján.

Kína és Oroszország helyi idő szerint csütörtökön megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt az amerikai kezdeményezésű határozatot, amely új szankciókat vezetne be Észak-Koreával szemben a ballisztikus rakétaindítások megbüntetésére.

A tanács többi 13 tagja megszavazta a szöveget, amely egyebek között Phenjan olajimportjának csökkentését tartalmazza.

Öt éve, 2017 óta, amikor a tanács egyhangúlag szigorú szankciókat fogadott el, "a tanács visszafogottsága és hallgatása nem szüntette meg, de még csak nem is csökkentette a fenyegetést" - indokolta az amerikai kezdeményezést Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. "Éppen ellenkezőleg, Észak-Korea felbátorodott a tanács tétlensége láttán" - mondta.

Kínai kollégája, Csang Csün az amerikai diplomatával folytatott feszült szóváltásban azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy szándékosan "kudarcot akar", és "távolabb viszi a tanácsot a párbeszédtől és a megbékéléstől". "A probléma lényege az, hogy fel akarják-e használni a Koreai-félsziget kérdését az úgynevezett indiai-csendes-óceáni stratégiájukhoz" - tette hozzá..

A kínai diplomata már a szavazás előtt újságíróknak azt mondta, hogy

Peking "egyáltalán nem ért egyet" egyetlen olyan kísérlettel sem, amely "Ázsiát csatatérré változtatná,

illetve konfrontációt vagy feszültséget keltene".

Csang Csün egyben felszólította az Egyesült Államokat, hogy "dolgozzon a politikai megoldás előmozdításán". Kifejtette, hogy az új szankcióknak humanitárius következményei lennének Észak-Koreában, ahol a közelmúltban koronavírus-járvány is kitört.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja azzal vádolta meg az Egyesült Államokat: szándékosan figyelmen kívül hagyja Phenjan felhívását, hogy vessen véget "ellenséges tevékenységének". Úgy vélte, a válsághelyzetekre a nyugati országok csak egyetlen választ ismernek, a szankciókat.

Nicolas De Riviere francia ENSZ-nagykövet szerint a vétó alkalmazása "az észak-koreai rezsim védelmét jelenti, és biankó csekket ad neki a további fegyverkezéshez". Egyúttal mély sajnálatát fejezte ki a szavazás miatt, amely "a tanács megosztottságát jelzi".

Az apropó

Észak-Korea a héten újabb rakétaindításokat hajtott végre, köztük a valószínűleg legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakétájával, nem sokkal Joe Biden amerikai elnök ázsiai látogatása után.

Az ENSZ-ben az Egyesült Királyság, Franciaország és Dél-Korea azt az aggályát hangoztatta, hogy Észak-Korea hamarosan végrehajthatja hetedik nukleáris kísérletét, amely öt év óta az első lenne.

A Liechtenstein kezdeményezésére nemrég elfogadott új eljárásrend értelmében Kínának és Oroszországnak hamarosan magyarázatot kell adnia az ENSZ Közgyűlése előtt, hogy miért éltek csütörtökön vétójogukkal.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×