Moszkva még mindig a védekező ukrán erők bekerítésére törekszik, de egyre kisebb az a gyűrű, amit megpróbálnak a védők köré húzni. Luhanszk megye teljes elfoglalása a rövid távú terv, aztán ha ez sikerül, jöhet Donyeck megye. Egyes becslések szerint az orosz erők most már a megye 90 százalékát birtokolják, de ez nagyjából a háború kezdete óta fennáll. Ugyanakkor Donyeck megyében alig egy-két kilométert tudtak haladni az orosz erők – magyarázta a háború jelenlegi állását Bendarzsevszkij Anton.

"Április 19-én dobta át az orosz hadsereg az erőit a kelet-ukrán frontra, azóta, lassan egy hónapja tart ez a koncentrált orosz offenzíva a kelet-ukrán területeken, de nem értek el nagyobb sikereket.

Egyre lejjebb adnak a hivatalosan kinyilvánított céljaikból"

– tette hozzá a Danube Institute kutatási igazgatója.

Az amerikai orosz nagykövet szerint az ukrajnai háború miatt szakadás alakult ki a Kremlben: egyes moszkvai tisztviselők vissza akarják vonni a megszálló csapatokat és "bűnbánatot akarnak tartani". Az orosz állami televíziónak nyilatkozó Anatolij Antonov szerint Amerika titokban tárgyalási feltételeket ajánlott Putyinnak, és utalt arra is, hogy

egyesek a Kremlben készek feladni az ukrajnai harcot.

A térség szakértője úgy véli, hogy az elmúlt napokban az orosz sajtóban egyre inkább változik a retorika, és előjön az a téma, hogy milyen feltételekkel lehet megegyezni Ukrajnával, illetve a Nyugattal. Amíg korábban az az álláspont dominált, hogy Ukrajnát denacifikálni és demilitarizálni kell, ez a fajta retorika már a múlté, erre a hangnem váltásra utalhat a nagyköveti nyilatkozat is.

"Az ukránok azt emelték ki az interjúból, hogy a nagykövet többször elmondta a kapituláció szót, persze úgy mondta, hogy Oroszország nem fog kapitulálni, de már önmagában beszédes ez a szóhasználat, hogy egy magas rangú diplomata egyáltalán megemlíti a kapituláció szót, miközben egészen eddig szóba se kerül" – mondta a szakértő, és hozzátette, el tudja képzelni, hogy az orosz vezetésben vannak ilyen kételkedő hangok, hiszen lassan három hónapja tart a háború, és nem is a háború hossza, ami megkérdőjelezheti az orosz hadműveletet, hanem az, hogy nincs siker.

A háború gazdasági hatásai szerinte már kezdik éreztetni a hatásukat.

Kárpátalja eddig viszonylag biztonságos területnek számított, de nemrégiben bombatalálat érte az egyik vasúti létesítményt. Bendarzsevszkij Anton szerint nem kell attól tartani, hogy kiszélesedik a konfliktus, és kiterjed Kárpátaljára, mert az orosz hadsereg nem fog bevonulni Délnyugat-Ukrajnába.

"A másik trend viszont az, hogy az orosz hadsereg május elejétől nemcsak kifejezetten katonai célpontokat támad, hanem próbálja elvágni az ukrán utánpótlást is: a nyugati fegyverek szállítását, az üzemanyag keleti frontra juttatását, így az elmúlt hetekben folyamatosak a bombázások, támadások ukrán vasútállomások, vasúti csomópontok ellen" – mondta a kutatási igazgató.