eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Romania, Black Sea Coast, Mangalia, elevated view of shipyard
Nyitókép: Walter Bibikow / Getty

Hatalmasat lépett Románia az energiafüggetlenség felé vezető úton

Eddig az Egyesült Államoké volt a Fekete-tenger partjánál lévő készlet, most már a fele a románoké.

A Romgaz román állami gáztársaság megvásárolta az amerikai ExxonMobiltól a Fekete-tengeri Neptun Deep földgázmezőben lévő ötven százalékos részesedését; az erről szóló szerződést Nicolae Ciuca miniszterelnök jelenlétében írták alá kedden a bukaresti kormány székházában.

A politikus szerint ez fontos előrelépés az ország energetikai függetlenségének biztosítása felé. Úgy fogalmazott, most már megkezdődhetnek a szükséges beruházások annak érdekében, hogy a Romgaz - a másik ötven százalékos részesedéssel rendelkező OMV Petrommal közösen - legkésőbb 2026-ban megkezdhesse a gáz kitermelését a mélytengeri lelőhelyről.

A Fekete-tengeri gázmezők kitermelése révén nemcsak a romániai igényeket lehet majd saját forrásból fedezni, hanem a szomszédoknak, és más európai uniós tagállamoknak is jut majd az energiahordozóból - mutatott rá a miniszterelnök.

Felidézte: a kormánypártok áprilisban beterjesztették az új offshore-törvény tervezetét a parlament elé, a kormánykoalíció pedig vállalta, hogy a jogszabály megszavazása által kiszámítható, a befektetők számára is kedvező feltételeket teremt a tengeri gáztartalékok kitermeléséhez.

Az 1,06 milliárd dolláros tranzakciót tavaly decemberben hagyta jóvá a Romgaz részvényesi közgyűlése.

Az Exxon 2008-ban írt alá megállapodást az OMV Petrommal, amelynek értelmében közösen kutatják fel a Fekete-tenger

kontinentális talapzatának földgázlelőhelyeit a 7500 négyzetkilométernyi Neptun térségben, ahol a tenger mélysége 100 és és 1700 méter között változik. A két vállalat 2012-ben jelentette be, hogy jelentős - 42-84 milliárd köbméter közöttire becsült - földgáztartalékot fedeztek fel a román parttól 170 kilométernyire lévő mélytengeri térségben.

Időközben a román gázszállítási rendszerüzemeltető, a Transgaz, megépítette a bolgár-román-magyar-osztrák (BRUA) gázfolyosó mintegy 500 kilométeres szakaszát Romániában, amely lehetővé teszi majd a fekete-tengeri gáz eljuttatását más európai uniós országokba.

Magyarország több ízben is jelezte, hogy érdekelt a fekete-tengeri földgáz megvásárlásában, de

az Exxon és az OMV nem kezdte meg a kitermelést, mert elégedetlen volt a román parlament által 2018-ban elfogadott offshore törvény feltételeivel, az amerikai vállalat pedig 2019-ben részesedése eladásáról döntött.

A legígéretesebb Neptun Deep gázmezőn kívül több kisebb lelőhelyet is felfedeztek a Fekete-tenger talapzata alatt. A román miniszterelnök szerint a román partokhoz közelebb lévő Midia térségből már idén nyáron megkezdi évi mintegy egymilliárd köbméternyi földgáz kitermelését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Carlyle magántőke befektető csoport által alapított Black Sea Oil and Gas.

A Transgaz tavaly bejelentette, hogy megkezdi annak a vezetéknek az építését is, amely a Fekete-tenger partvidékéről juttatja el a gázt a BRUA-folyosóig. A Tuzla és Podisor közötti vezeték 2023-ra készülhet el.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×