eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a Kijev melletti Bucsában talált holttestekkel kapcsolatban Varsóban 2022. április 4-én. Az orosz csapatok kivonulása után eddig 340 holttestet találtak a településen. Ukrajna az orosz csapatokat okolja a történtekért.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara

A nemzetközi színtérre vihetik a szmolenszki légi katasztrófa ügyét

Most a lengyel ügyészségnek kellene lépéseket tennie, miután az illetékes minisztériumi vizsgálóbizottság bemutatta a 2010. április 10-én történt szmolenszki légi katasztrófáról szóló zárójelentését – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A miniszterelnöknél egy vidéki sajtóértekezletén érdeklődtek újságírók a hétfőn bemutatott jelentés kapcsán. A minisztériumi vizsgálóbizottság elnöke, Antoni Macierewicz szerint az összegyűjtött anyag "kétségbevonhatatlanul" bizonyítja: a katasztrófát az "orosz fél jogtalan beavatkozása" okozta, ennek eredményeként az elnök gépe a levegőben robbant fel.

Morawiecki elmondta: a jelentés részletesen megmutatta, milyen módon zajlott le a katasztrófa a szmolenszki repülőtér felett.

"A történelem, nem is olyan régi, valamint a jelenkor, az ukrajnai brutális gyilkosságok is mutatják, mire képesek az oroszok" - tette hozzá a miniszterelnök. Az oroszok "olyan bűntett elkövetésére is képesek, amelyet korábban nehezen tudtunk elképzelni", a vizsgálóbizottság viszont "elegendő mennyiségű bizonyítékot gyűjtött össze ahhoz, hogy lássuk: ez, sajnos, igaz" - fogalmazott.

Elmondta: arra számít, hogy az ügyészség rendszerezi majd a bizottsági vizsgálat eredményeit, valamint a maga részéről is "átfogó verziót" fogalmaz meg, és az "ennek megfelelő vádemelésekig is eljut". Hozzátette: Lengyelország a nemzetközi törvényszékeknél is igazságszolgáltatást kérhet ez ügyben.

Macierewicz hétfőn elmondta: a jelentés alapot képezhet a nemzetközi színtéren teendő lépésekhez, ezen belül az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtandó panaszhoz.

Radoslaw Fogiel, a kormányzó Jog és Igazságosság szóvivője kedden a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta: a bizottsági jelentés feladata a légi katasztrófa leírása volt, nem ad viszont választ arra a kérdésre, ki áll konkrétan a történtek mögött. "Ez olyan kihívás, amely még mindig előttünk áll" - ismerte be Fogiel.

A szmolenszki légi katasztrófa ügyében folytatott lengyel ügyészségi vizsgálat még nem zárult le.

A Macierewicz vezette, 2016-ban létrehozott vizsgálóbizottság 2018-as időközi műszaki jelentése, majd a hétfőn ismertetett zárójelentése is semmissé nyilvánította a 2010-2011-ben működő, Jerzy Miller akkori lengyel belügyminiszter vezette testület jelentését, amely korábban hivatalos lengyel álláspontnak számított, és amely a lengyel pilótákat is felelőssé tette a katasztrófáért.

A 2018-as jelentés szerint is a katasztrófát "egy sor tudatos lépés" okozta, köztük felsorolták a gép oroszországi javítását, a módot, ahogyan a lengyel küldöttség útját megszervezték, a gép "tudatosan téves irányítását" az orosz légi irányítók részéről, majd a gép meghibásodásait és felrobbanását.

A hétfői jelentés szerint a robbanószerek jelenlétét egy brit laboratóriumban végzett vizsgálat erősítette meg, a robbanóanyag pedig "a gép személyzete számára elérhetetlen helyen" volt elhelyezve. A robbanás folyamatát az amerikai Nemzeti Légiforgalmi Kutatóközpontban (NIAR) összeállított virtuális modellen mutatták be.

Varsó a Lech Kaczynski elnök, valamint a fedélzeten lévő többi 95 ember halálával végződő tragédia óta többször is felszólította Moszkvát a repülőgép roncsainak visszaszolgáltatására, Oroszország azonban ezt mindeddig nem tette meg, az ügyben máig le nem zárt orosz ügyészségi eljárásra hivatkozva. A műszaki okok vizsgálatát végző orosz hatóságok 2011-ben emberi tévedésekre vezették vissza a történteket.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×