Az uniós küldöttek - mielőtt tárgyalást kezdtek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel - Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel együtt felkeresték Bucsát, ahol az ukrán vezetés szerint az orosz hadsereg több mint 300 civilt gyilkolt meg. Az utcán heverő holttestek közül többet hátrakötözött kézzel találták meg, a róluk készült felvételek bejárták a világot, és hatalmas felháborodást váltottak ki. Moszkva szerint megrendezett provokációról van szó.
"Fontos volt, hogy ukrajnai látogatásomat Bucsában kezdjem. Azért, mert Bucsában az emberiességünk veszett oda. Üzenem az ukrán népnek, hogy az atrocitások felelősei bíróság elé fognak állni. Az Önök harca a mi harcunk is. Ma Kijevben vagyok, hogy elmondjam, Európa az Önök oldalán áll" - fogalmazott Ursula von der Leyen.
Borrell eközben úgyszintén a Twitteren elítélte a kramatorszki vasútállomás elleni pénteki támadást. "Határozottan elítélem a kramatorszki pályaudvar elleni ma reggeli orosz támadást, amelyben több tucat ember meghalt és sok megsebesült. Ez egy újabb kísérlet volt arra, hogy elzárják a menekülés útját azok előtt, akik az indokolatlan háború elől menekülnek" - hangsúlyozta Borrell.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó később közölte, hogy ötvenre emelkedett a vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma, köztük öt gyermek is életét vesztette. Hozzátette, hogy jelenleg 98 sebesültet - köztük 16 gyermeket és 46 nőt - ápolnak kórházban.
A szlovák kormányfő a Twitteren megerősítette, hogy országa Sz-300 típusú légvédelmi rakétarendszereket ad az ukrán hadseregnek. "Az a kötelességünk, hogy segítsünk, és ne álljunk félre, ne hagyjuk figyelmen kívül az emberéleteket, amelyeket az orosz agresszió követelt" - hangoztatta Heger.
Vaszil Mirosnicsenko, Ukrajna ausztráliai nagykövete a Facebookon közölte, hogy Ausztrália átadott Ukrajnának húsz páncélozott szállítójárművet, amelyek összértéke 38 millió dollár.
Közben a Kijevtől nyugatra fekvő Makariv településen 132 agyonlőtt civil lakos holttestére bukkantak, miután kivonultak a régióból az orosz csapatok - mondta el pénteken egy tévéműsorban Vadim Tokar, a falu polgármestere. Kifejtette, hogy a holttestek zömét tömegsírokba temették. Hozzátette, hogy a település negyven százaléka megsemmisült az orosz támadások következtében, sok házat már nem lehet helyreállítani. Megjegyezte, hogy a háború előtt 15 ezren éltek a településen, a támadások "aktív fázisában" viszont kevesebb mint ezren maradtak.
A csernobili atomerőmű több évtizeden át összegyűjtött archívumát megsemmisítették az orosz erők, amelyek heteken át megszállva tartották az egykori nukleáris létesítményt - hozta nyilvánosságra Olekszandr Szirota, az atomerőmű körüli úgynevezett tiltott zóna kezelésével foglalkozó testület elnöke.