eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (k) az ukrajnai háború áldozatainak tömegsírjánál a Kijev melletti Bucsában 2022. április 8-án. Bucsa körzetét több mint egy hónapig az Ukrajnát támadó orosz erők tartották ellenőrzés alatt.
Nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (k) az ukrajnai háború áldozatainak tömegsírjánál a Kijev melletti Bucsában 2022. április 8-án. MTI/AP/Efrem Lukackij

Ursula von der Leyen: meg fognak bűnhődni a bucsai vérengzés elkövetői

A Kijev megyei Bucsában elkövetett vérengzés felelőseit meg fogják büntetni, az Európai Unió Ukrajna oldalán áll - hangsúlyozta pénteken a Twitteren Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel együtt az orosz támadás alatt álló Ukrajnába látogatott.

Az uniós küldöttek - mielőtt tárgyalást kezdtek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel - Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel együtt felkeresték Bucsát, ahol az ukrán vezetés szerint az orosz hadsereg több mint 300 civilt gyilkolt meg. Az utcán heverő holttestek közül többet hátrakötözött kézzel találták meg, a róluk készült felvételek bejárták a világot, és hatalmas felháborodást váltottak ki. Moszkva szerint megrendezett provokációról van szó.

"Fontos volt, hogy ukrajnai látogatásomat Bucsában kezdjem. Azért, mert Bucsában az emberiességünk veszett oda. Üzenem az ukrán népnek, hogy az atrocitások felelősei bíróság elé fognak állni. Az Önök harca a mi harcunk is. Ma Kijevben vagyok, hogy elmondjam, Európa az Önök oldalán áll" - fogalmazott Ursula von der Leyen.

Borrell eközben úgyszintén a Twitteren elítélte a kramatorszki vasútállomás elleni pénteki támadást. "Határozottan elítélem a kramatorszki pályaudvar elleni ma reggeli orosz támadást, amelyben több tucat ember meghalt és sok megsebesült. Ez egy újabb kísérlet volt arra, hogy elzárják a menekülés útját azok előtt, akik az indokolatlan háború elől menekülnek" - hangsúlyozta Borrell.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó később közölte, hogy ötvenre emelkedett a vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma, köztük öt gyermek is életét vesztette. Hozzátette, hogy jelenleg 98 sebesültet - köztük 16 gyermeket és 46 nőt - ápolnak kórházban.

A szlovák kormányfő a Twitteren megerősítette, hogy országa Sz-300 típusú légvédelmi rakétarendszereket ad az ukrán hadseregnek. "Az a kötelességünk, hogy segítsünk, és ne álljunk félre, ne hagyjuk figyelmen kívül az emberéleteket, amelyeket az orosz agresszió követelt" - hangoztatta Heger.

Vaszil Mirosnicsenko, Ukrajna ausztráliai nagykövete a Facebookon közölte, hogy Ausztrália átadott Ukrajnának húsz páncélozott szállítójárművet, amelyek összértéke 38 millió dollár.

Közben a Kijevtől nyugatra fekvő Makariv településen 132 agyonlőtt civil lakos holttestére bukkantak, miután kivonultak a régióból az orosz csapatok - mondta el pénteken egy tévéműsorban Vadim Tokar, a falu polgármestere. Kifejtette, hogy a holttestek zömét tömegsírokba temették. Hozzátette, hogy a település negyven százaléka megsemmisült az orosz támadások következtében, sok házat már nem lehet helyreállítani. Megjegyezte, hogy a háború előtt 15 ezren éltek a településen, a támadások "aktív fázisában" viszont kevesebb mint ezren maradtak.

A csernobili atomerőmű több évtizeden át összegyűjtött archívumát megsemmisítették az orosz erők, amelyek heteken át megszállva tartották az egykori nukleáris létesítményt - hozta nyilvánosságra Olekszandr Szirota, az atomerőmű körüli úgynevezett tiltott zóna kezelésével foglalkozó testület elnöke.

Bucsa, 2022. április 8.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (k) az ukrajnai háború áldozatainak tömegsírból kihantolt holttesteit nézi a Kijev melletti Bucsában 2022. április 8-án. Bucsa körzetét több mint egy hónapig az Ukrajnát támadó orosz erők tartották ellenőrzés alatt.
MTI/AP/Rodrigo Abd
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (k) az ukrajnai háború áldozatainak tömegsírból kihantolt holttesteit nézi a Kijev melletti Bucsában 2022. április 8-án. Bucsa körzetét több mint egy hónapig az Ukrajnát támadó orosz erők tartották ellenőrzés alatt. MTI/AP/Rodrigo Abd
Bucsa, 2022. április 8.
Az Európai Bizottság által közreadott felvételen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (k) a Kijev melletti Bucsában 2022. április 8-án. Bucsa körzetét több mint egy hónapig az Ukrajnát támadó orosz erők tartották ellenőrzés alatt.
MTI/EPA6Európai Bizottság/Christophe Licoppe
Az Európai Bizottság által közreadott felvételen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (k) a Kijev melletti Bucsában 2022. április 8-án. MTI/EPA6Európai Bizottság/Christophe Licoppe

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×