Infostart.hu
eur:
381.75
usd:
325.02
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Emmanuel Macron francia elnök bemutatja a féléves EU-elnökség programját az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2022. január 19-én. Január 1-jétől Franciaország tölti be fél évig az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Határozott üzenetet kapott Joe Biden a francia elnöktől

Emmanuel Macron francia államfő óva intett vasárnap a "szavak és a tettek fokozásától" Ukrajnában, miután Joe Biden amerikai elnök szombaton mészárosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

"Én nem használnék ilyen szavakat, hiszen továbbra is rendszeresen beszélek Putyin elnökkel" - mondta Emmanuel Macron a France3 francia köztévében.

A francia elnököt Joe Biden Varsóban szombaton mondott beszédéről kérdezték, amelyben az amerikai elnök mészárosnak nevezte orosz kollégáját az Ukrajna elleni orosz háború miatt, és a beavatkozást "Oroszország szempontjából stratégiai kudarcnak" minősítette.

"Meg akarjuk állítani a háborút, amelyet Oroszország indított Ukrajnában. Ez a cél, és ha ezt akarjuk, akkor nem szabad a feszültséget növelni sem szavakban, sem tettekben" - vélte Emmanuel Macron.

"Nem szabad, hogy mi, európaiak, engedjünk a feszültség növelésének. Nem szabad, hogy mi, európaiak, elfelejtsük a földrajzunkat és a történelmünket.

Mi nem állunk háborúban az orosz néppel" - tette hozzá. A francia elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában már nincsen hidegháborús hangulat.

Emmanuel Macron jelezte, hogy hétfőn vagy kedden ismét beszélni fog Vlagyimir Putyinnal a hetek óta ostrom alatt álló Mariupol lakosságának evakuálásáról.

A francia elnök a G7 országcsoport és a NATO csúcstalálkozói után Brüsszelben jelentette be pénteken, hogy "rövid időn, feltehetően néhány napon belül" Franciaország megszervezi a kimenekítést Törökországgal és Görögországgal, valamint humanitárius szervezetekkel, az ukrán hatóságokkal és Mariupol önkormányzatával együtt. Ez utóbbinak a hősiességét is méltatta.

A francia elnök óva intett "az orosz fél cinizmusától" az evakuálásokat illetően, és felhívta a figyelmet "a nemzetközi humanitárius jogra", amelyet Franciaország érvényesíteni kíván.

A helyi önkormányzat legutóbbi összesítése szerint több mint kétezer civil vesztette életét Mariupolban. A kikötőváros mintegy 540 ezres lakosságának több mint felét evakuálták már, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint még mindegy 100 ezer ember vár arra, hogy kijusson a városból.

Blinken is magyarázkodott Biden szavai maitt

Antony Blinken amerikai külügyminiszter is hangsúlyozta vasárnap, hogy az Egyesült Államok nem akar semmiféle rezsimváltást Oroszországban. Ennek megerősítésére azért volt szükség, mivel Joe Biden szombaton azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin nem maradhat hatalmon.

A BBC beszámolója szerint Antony Blinken izraeli látogatása során tért ki arra, hogy Joe Biden amerikai elnök nem úgy gondolta szavait, ahogyan azokat sokan értelmezték. Bliken szerint Biden csupán arra célzott, hogy nem szabad hagyni Putyinnak, hogy háborút viseljen Ukrajna ellen.

Biden szavai egyértelműek voltak szombaton, amikor azt mondta, hogy „az Isten szerelméért, ez az ember nem maradhat hatalmon”.

A Kreml gyorsan reagált Biden szavaira, mondván, hogy az oroszok döntése az, ki vezeti az országukat, nem az amerikai elnöké.

Blinken kitért arra is beszédében, hogy az USA-nak nincs semmilyen rezsimváltásra vonatkozó törekvése Oroszországban, vagy bárhol máshol. Szerinte ez esetben, ahogy máshol is, az adott ország lakosainak döntése az, ki van hatalmon.

Németország is elhatárolódik

A NATO-nak nem célja a vezetés leváltása Oroszországban - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai háborúval kapcsolatban abban az interjúban, amelyet vasárnap este adott az ARD német televíziónak.

Kijelentette, hogy a demokráciának, a szabadságnak és a jogállamiságnak "mindenhol van jövője", de az egyes országokban a népnek magának kell megküzdenie a szabadságért.

A Nyugatnak szerinte az a feladata, hogy garanciákat nyújtson arra: nem sértik meg az egyes országok függetlenségét és területi egységét.

Scholz hozzátette, hogy meggyőződése szerint az oroszországi rendszerváltás Joe Biden amerikai elnöknek sem célkitűzése. Biden előző nap Varsóban Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva kijelentette, hogy "az az ember nem maradhat hatalmon", de később a Fehér Ház egyik tisztségviselője pontosította nyilatkozatát, amellyel szerinte "az elnök azt akarta kifejezni, hogy nem szabad, hogy Putyin hatalmat gyakoroljon szomszédai és a régió felett", és "nem beszélt Putyin hatalmon maradásáról Oroszországban, vagy rezsimváltásról".

Scholz az interjúban azt is megerősítette, hogy Németországban izraeli légvédelmi rendszer beszerzését mérlegelik. Vasárnapi lapértesülés szerint Berlin a Nyíl-3 nevű rakétarendszert vásárolhatja meg, amelyet az Israeli Aerospace Industries és az amerikai Boeing fejlesztett a több ezer kilométeres távolságra fekvő célpontokra nagy pontossággal lecsapó rakéták elleni védekezésre.

A kancellár az orosz energiától való függetlenségre is kitért. Kiemelte, hogy ennek növelése az energiaköltségek megemelkedésével is jár, és fontos, hogy minél gyorsabb haladást érjenek el az áttérésben a megújuló energiaforrásokra. Egyúttal visszautasította azt a bírálatot, hogy importjával Németország közvetve bekapcsolódik az Ukrajna elleni orosz háború finanszírozásába. A nemzetközi szankciók miatt Moszkva semmit nem tud kezdeni a számláira befutó pénzzel - hangoztatta.

Olaf Scholz megerősítette, hogy Németország mindent megtesz Ukrajna támogatására. Ismét figyelmeztette ugyanakkor Oroszországot, hogy vegyi vagy biológiai fegyverek bevetésének rendkívül súlyos következményei lennének.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az esetleges tárgyalások során az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon időkorlátozások nélkül, de a felek más olyan megoldást is találhatnak, amivel biztosított lehet Európa védelme – mondta az InfoRádióban az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint a geopolitikai szempontok mellett gazdasági okokból is fontos lenne az USA-nak Grönland megszerzése, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.

Új szabályokat kell megtanulniuk a motorosoknak és a rollereseknek – szabályváltozások, észrevételek a KRESZ-professzortól

Az új KRESZ-tervezet számos változást tartalmaz, melyek a motorosokat és az elektromos rollerrel közlekedőket is érintik. Pető Attila az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a javaslatok megfelelők és észszerűek, az viszont már más kérdés, hogy az érintettek mit szólnak és mennyire lesznek partnerek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×