eur:
411.19
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Anke Rehlinger tartományi miniszterelnök-helyettes, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) jelöltje távozik a szavazóhelyiségből, miután leadta voksát a Saar-vidéki tartományi parlamenti választáson Nunkirchenben 2022. március 27-én.
Nyitókép: Anke Rehlinger tartományi miniszterelnök-helyettes, a Német Szociáldemokrata Párt jelöltje távozik a szavazóhelyiségből 2022. március 27-én. MTI/EPA/Ronald Wittek

Kormányváltást jeleznek a Saar-vidéki választás exit poll adatai

A szociáldemokraták (SPD) kormányváltást jelentő, nagyarányú győzelmét jelzik a németországi Saar-vidéken vasárnap tartott tartományi (Landtag-) törvényhozási választásról urnazárás után megjelent első adatok, a szavazókörökből kilépők megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll).

A két országos közszolgálati televízió (ARD, ZDF) megbízásából végzett kutatások szerint a szociáldemokraták a szavazatok 43-44 százalékát gyűjthették össze. Ez durván 13 százalékpontos emelkedés a legutóbbi, 2017-es választáson elért 29,6 százalékhoz képest.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) 27,5 százalékot szerzett az exit pollok szerint, bő 13 százalékponttal gyengülve.

A Németország délnyugati részén fekvő, hagyományosan konzervatív beállítottságú tartomány következő kormányát így várhatóan az SPD alakíthatja meg, amely 1994 óta először nyer választást, és leváltja az 1999 óta megszakítás nélkül kormányzó CDU-t. Az SPD abszolút többséget, 26 képviselői mandátumot is szerezhet az 51 tagú saarbrückeni Landtagban, és egyedül kormányozhat.

Az exit pollok alapján meglehet, hogy a tartományi parlamentben a két nagy párt mellett csak két másik szerez képviseletet, mindkettő minimális, az 5 százalékos bejutási küszöböt alig meghaladó támogatottsággal.

Az egyik a jobbközép CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), amely 5,5 százalékra gyengülhet az öt évvel korábbi 6,2 százalékról, ismét jóval gyengébben teljesítve az ország keleti, az egykori NDK területén fekvő tartományaiban rendre 20 százalék feletti választási eredményekhez képest.

A másik a Zöldek pártja, amely valószínűleg visszakerül a tartományi gyűlésbe, a 2017-es 4 százalék után 5,8 százalékos eredménnyel.

Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) - amely a vasárnapi választással véget ért ciklusban még a harmadik számú politikai tényező volt Saar-vidéken - a 2017-ben elért 12,8 százalék után a jelentéktelenségbe süllyedést jelentő 2,5 százalékra számíthat, és kieshet a parlamentből.

A liberális Szabad Demokrata Pártnak (FDP) 4,9 százalékos eredményt jeleznek az exit pollok. Ez azt jelentené, hogy a liberálisok ugyan némileg erősödnek az öt évvel korábbi 3,3 százalékhoz képest, de megint nem jutnak be a Landtagba.

Saar-vidéket 2012 óta nagykoalíció, a CDU és az SPD közös kormánya vezeti. A kormányfő 2018-ig Annegret Kramp-Karrenbauer, a tartomány legnépszerűbb politikusa volt, aki a Saar-vidéken elért sikerek után az országos, szövetségi szintű politikára váltott. Előbb a CDU főtitkára, majd elnöke volt, a tisztséget Angela Merkeltől vette át. Pártelnökként nem volt eredményes, és végül az utolsó Merkel-kormány védelmi minisztereként távozott.

Annegret Kramp-Karrenbauer 2018-ban Tobias Hansnak adta át a tartományi miniszterelnöki tisztséget. A 44 éves - minden idők legfiatalabb Saar-vidéki kormányfőjének számító - politikusnak nem sikerült elődjéhez hasonló népszerűséget szerezni, szemben az SPD-s kormányfőhelyettessel, Anke Rehlinger gazdasági miniszterrel, aki pártját vezette a kampányban, és az országos 5,3 százalékhoz képest nagy, 6,2 százalékos munkanélküliség csökkentésének ügyére, a munkahelyteremtésre és a helyi gazdaság megerősítésének ügyére összpontosított.

A tartományi rangú városokat - Berlin, Bréma, Hamburg - nem számítva a legkisebb, egymillió lakosú tartományban tartott választás volt a német pártok első megmérettetése a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag) választás után. A következő a Schleswig-Holstein tartományi választás lesz május elején, az év legnagyobb szabású választását pedig május közepén tartják Észak-Rajna-Vesztfáliában, Németország legtöbb lakosú, 18 milliós tartományában.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×