Infostart.hu
eur:
390.97
usd:
331.32
bux:
111046.97
2025. december 24. szerda Ádám, Éva
2019. március 8-án a Varsói Egyetemen készített kép Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszterről. Albright, aki az Egyesült Államok első női külügyminisztere volt 1997 és 2001 között, 2022. március 23-án, 84 éves korában elhunyt.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

Elhunyt Madeleine Albright

Ő volt az Egyesült Államok első női külügyminisztere.

A család a Twitteren közölte a politikus halálhírét - vette észre a hvg.hu.

"Megtört szívvel jelentjük be, hogy Dr. Madeleine K. Albright, az Egyesült Államok 64. külügyminisztere - és az első nő, aki ezt a posztot betöltötte -, ma reggel távozott közülünk. Halálának oka daganatos megbetegedés volt. Utolsó pillanatait a családja és barátai körében töltötte" - olvasható a tweetben.

"Egy szerető anyát, nagymamát, testvért, nagynénit és barátot veszítettünk el" - írták.

Madeleine Albright 1937. május 15-én született Prágában Marie Jana Körbelová néven. Édesapja diplomata volt, Madeleine születése idején a belgrádi csehszlovák nagykövetségen dolgozott mint sajtóattasé.

Csehszlovákia német megszállása után a családnak menekülnie kellett, mert Josef Körbel jó kapcsolatban állt Eduard Beneš elnökkel. A második világháború idején Nagy-Britanniában éltek, később Belgrádba költöztek. A csehszlovákiai kommunista hatalomátvétel után az Amerikai Egyesült Államokba emigráltak.

Családjával Denverben telepedtek le, ahol apja a Denveri Egyetemen kapott állást. Josef Korbel egyik legjobb tanítványa egy Condoleezza Rice nevű fiatal nő volt, aki később lányát követően töltötte be az amerikai külügyminiszteri posztot.

Marie 1957-ben lett amerikai állampolgár. 1955-től 1959-ig a Wellesley Egyetem történelem szakos tanulója volt. 1959-ben férjhez ment egy Joe Albright nevű újságíróhoz. Három gyermekük született; 1983-ban elváltak.

Albright 1959-ben diplomát szerzett a Wellesley College-ban. Újságíróként dolgozott, majd nemzetközi kapcsolatokat tanult a Columbia Egyetemen. A James Carter elnök vezette kormány idején a Nemzetbiztonsági Tanácsban dolgozott, Bill Clinton elnök megválasztása előtt pedig külpolitikai tanácsokkal látta el a demokratákat. 1993-ban az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetévé nevezte ki, 1997-től 2001-ig a Clinton vezette kormány külügyminisztereként dolgozott.

A Clinton-adminisztrációban betöltött szolgálata után egy globális stratégiai cég, az Albright Stonebridge élén állt, és egy feltörekvő piacokra összpontosító befektetési tanácsadó cég elnöke volt. Több könyvet is írt. A volt amerikai külügyminisztert 1959-ben vette feleségül Joseph Albright újságíró. Három lányuk született, 1983-ban elváltak.

Madeleine Albright 2012-ben Barack Obama amerikai elnöktől megkapta a legmagasabb polgári amerikai elismerést, a Szabadság-érmet (Presidential Medal of Freedom). Családja "a demokrácia és az emberi jogok fáradhatatlan bajnokaként" emlékezett rá.

Külügyminiszterként elért eredményei közé tartozik, hogy a NATO kelet felé, a volt szovjet nemzetek felé terjeszkedett Európában. Hivatali ideje alatt 1999. március 24-én kezdte bombázni a NATO Jugoszláviát. A 78 napig tartó támadásban - amellyel kikényszerítették a jugoszláv hadsereg kivonulását Koszovóból, és amelynek következtében egy évvel később megbukott Slobodan Milosevic elnök - a becslések szerint több ezer civil, katona és rendőr halt meg.

Madeleine Albright egy 2013-as interjúban azt mondta: az Egyesült Államok koszovói beavatkozása 1999-ben - ideértve a bombázást is, amelyet nem hagyott jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa - a nemzetközi joggal ellentétes, de helyes lépés volt.

Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője szerdán közölte, hogy Joe Biden amerikai elnököt és Antony Blinken külügyminisztert is értesítették Albright haláláról. "A hatás, amelyet erre az épületre gyakorolt szinte minden egyes folyosón, minden nap érezhető" - mondta Price.

Címlapról ajánljuk
Itt van a reflux, itt van újra – mire figyeljünk az ünnepi szezonban?

Itt van a reflux, itt van újra – mire figyeljünk az ünnepi szezonban?

Ha ilyen panaszunk van, bizonyos ételeket és bizonyos italokat kerülni érdemes – erről beszélt Barkai László, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa, gasztroenterológus az InfoRádióban.

A januártól életbe lépő változásokról szólt az idei utolsó Kormányinfó

Az ünnepek miatt szokatlan időben, kedden délután fél 4-től kezdték a Kormányinfót. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt posztolta, hogy az év valószínűleg utolsó kormányülését tartották kedden. A Kormányinfón nem hangzott el nagy bejelentés, elsősorban a januártól életbe lépő változásokat ismertették. A kormányülésen szó esett a Benes-dekrétumokról is, Orbán Viktor tárgyalt szlovák kollégájával az ügyről – mondta Gulyás Gergely.
VIDEÓ
Új csúcsokkal kanyarodnak rá az ünnepekre az amerikai tőzsdék

Új csúcsokkal kanyarodnak rá az ünnepekre az amerikai tőzsdék

Folytatódik az év végi emelkedés a tőzsdéken, az MSCI All Country World Index hétfőn csúcsot döntött, az USA-ban az S&P 500 pedig tegnap már zsinórban a harmadik napja zárt emelkedéssel. Az ázsiai tőzsdéken ehhez képest csak oldalazás volt jellemző ma reggel, a legtöbb vezető ázsiai index alig mutat érdemi elmozdulást. Európában a tegnapi esés után ma reggel iránykereséssel indult a kereskedés, és délutánra sem alakult ki határozott irány, de a Stoxx 600 egy kis emelkedéssel is új csúcsra tudott menni. A karácsony előtti utolsó kereskedési napon számos előrehozott makroadatot kapunk, amelyek hatással lehetnek a kereskedés hangulatára. A következő napokban az ünnepek miatt változó lesz a tőzsdék nyitvatartása, erről szóló összefoglalónk itt olvasható.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×