Csehország kiterjesztené az energiaszektorra az Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborúja miatt sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket – mondta a visegrádi négyekhez (V4) tartozó ország külügyminisztere egy német interjúban.

Jan Lipavsky az ARD országos közszolgálati televíziónak elmondta, hogy a prágai vezetés álláspontja szerint Oroszországot teljesen ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, és az energiaágazatban kell elrendelni további kereskedelmi korlátozásokat.

Az Európai Unió tagországainak mindezt együtt kell megtenniük – húzta alá a Kalózpárt politikusa,

hozzátéve: nehéz döntés az orosz energiaszektor szankcionálása, mert "sok állam sok energiát kap Oroszországból", ezért beszélni kell a következményekről. Ugyanakkor "mindannyiunknak fel kell ismernünk, hogy véget kell vetnünk a Putyin-rendszernek, amelybe milliárdokat fektetünk", mert Vlagyimir Putyin orosz elnök szerinte a háború finanszírozására használja a pénzt.

A cseh külügyminiszter kifejtette, hogy

az orosz költségvetés bevételeinek 80 százalékát a kőolaj-, és földgázszállításokért kapott pénz teszi ki,

és azokat az összegeket, amelyeket az EU-tagállamok, például Németország az energiahordozókért átutal Oroszországnak, "a bombák finanszírozására használják, amelyeket aztán Ukrajnára dobnak, ez pedig menekültáradatot hoz létre, amely hozzánk érkezik, amelyről mi gondoskodunk, és egy bizonyos ponton Ukrajna újjáépítéséért is fizetnünk kell majd".

A V4-es ország diplomáciájának vezetője hozzátette: biztosítani kell, hogy a háború a lehető leghamarabb véget érjen, és ehhez "meg kell állítanunk a pénz áramlását".

Arra a felvetésre, hogy a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az energiaszektort érintő szankciók sokkal jobban sújtanák az EU-t, mint Oroszországot, Lipavsky azt mondta, hogy "Oroszország szeret fenyegetődzni, ijesztgetni, Oroszország hazudik, sajtókampányokat és dezinformációs kampányokat folytat", és a szóvivő kijelentése is "csak egy ilyen trükk".

Hozzátette: úgy véli, hogy egy "európai megoldás" révén,

"közös erőfeszítéssel" és a terhek megosztásával lehetne kezelni az orosz energiaszektorra kivetendő korlátozások gazdasági következményeit.

"Nem mondom, hogy könnyű lesz, de ha most nem állítjuk meg Oroszországot Ukrajnában, akkor a Moldovai Köztársaság, a balti államok, Grúzia lesz a következő" - vélekedett a cseh külügyminiszter.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn megismételte álláspontját a kérdésben. Mint mondta, ezt a kérdést tíz nappal ezelőtt már sikerült rendezni tíz nap erejéig, akkor világossá tették, hogy a szankciókat nem lehet kiterjeszteni az orosz gáz- és olajbehozatalra, mert az Magyarország és néhány más európai uniós ország esetében "aránytalanul, szinte elviselhetetlenül nagy terheket jelent".

"Jobban fájna nekünk, mint Oroszországnak, akit a szankciók egyébként céloznak" – mondta a kormányfő.

Korábban Varsó és a balti államok nyilatkoztak úgy, hogy függetlenítenie kell Európának magát az orosz energiahordozóktól, és felvetik ezen a téren is a szankciók bevezetését az Európai Unióban. Az orosz energiától kevésbé függő Egyesült Államok és Egyesült Királyság már korábban megtette ezt a lépést.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a német interjújában szólt a többi között a cseh, a lengyel és a szlovén kormányfő minapi kijevi látogatásáról is, amellyel kapcsolatban kiemelte:

"történelmünk megtanított minket arra, hogy az ember a bajban ismeri meg az igazi barátait".