Infostart.hu
eur:
379.61
usd:
321.98
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Klaus Iohannis román államfő (j) és Kamala Harris amerikai alelnök a Cotroceni elnöki palotában tartott fogadási ünnepségen Bukarestben 2022. március 11-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Kamala Harris: Washington kész vállalni, hogy a szankciók nyomán drágul a kőolaj

Az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában, ugyanakkor szilárdan elkötelezett a NATO kollektív védelme mellett, és bármely tagállam elleni esetleges támadást a NATO egésze elleni támadásként értelmezne - erősítette meg Kamala Harris amerikai alelnök pénteken Bukarestben.

Klaus Iohannis román államfővel közösen tartott sajtóértekezletén Harris rámutatott: azért jött Romániába, hogy megköszönje az ukrán menekülteknek nyújtott nagylelkű segítséget, és megerősítse az Egyesült Államok eltökéltségét abban, hogy megvédi a NATO területének minden négyzetcentiméterét.

Ennek bizonyítékaként felidézte: az Egyesült Államok nemrég egy Stryker gépkocsizó zászlóaljat vezényelt a térségbe, így már kétezer amerikai katona védi a NATO keleti szárnyát Romániában.

Megállapította: Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni háború harmadik hetében semmi jelét nem adja annak, hogy hajlandó lenne tárgyalni a háború befejezéséről. "Ez nem maradhat következmények nélkül", további szankciókat fog maga után vonni - figyelmeztetett az amerikai alelnök. Hozzátette: Washington kész vállalni, hogy a szankciók következményeként drágul a kőolaj. "Ez a demokrácia ára, de Amerika kiáll barátai mellett, és ez nem mindig egyszerű" - jegyezte meg Harris.

Arra az újságírói kérdésre, hogy háborús bűntettnek minősül-e a mariupoli gyermekkórház elleni bombatámadás, amellyel Ukrajna a térséget ostromló orosz erőket vádolta, Harris azt mondta: civilek ellen irányuló minden szándékos támadás háborús bűntett. Klaus Iohannis államfő hozzátette: nagyon fontos, hogy minden ilyen esetet pontosan dokumentáljanak, hogy később az illetékes hatóságok a bizonyítékok alapján vonhassák felelősségre a bűnösöket.

A román elnök szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán a NATO-nak hosszú távon is át kell értékelnie kelet-európai szerepvállalását. Iohannis a NATO romániai harccsoportjának mielőbbi felállítását, a szövetség elrettentő és védelmi képességeinek mielőbbi javítását sürgette a Fekete-tenger térségében.

Iohannis elmondta:

nem rendelkeznek olyan információkkal, amelyek arra utalnának, hogy Románia is támadás célpontjává válhat,

de úgy értékelte: Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja megszilárdította a NATO egységét és a tagországok egymás védelmére irányuló eltökéltségét.

Kamala Harris Lengyelországból érkezett néhány órás romániai villámlátogatására. Legutóbb 2014-ben Joe Biden - a jelenlegi elnök - személyében járt amerikai alelnök Romániában, egy hasonló feszült helyzetben. Biden akkor a Krím elcsatolása után látogatott Kelet-Európába, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az orosz agressziótól tartó szövetségeseket.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×