Kaiser Ferenc megfogalmazása szerint az ukránok eddig nagyon sikeresen védekeztek, és erőn felül, a várakozásokat meghazudtolva tartották fel az orosz haderőt. Mint mondta, most egy úgynevezett hadműveleti szünet látható, a műholdfelvételek pedig arról árulkodnak, hogy az orosz haderő átcsoportosít, miután a már többször emlegetett 60 kilométeres beragadt katonai konvojnak – hét nap után – sikerült megoldani a légvédelmét. A szakértő hozzátette: a műholdfelvételek alapján úgy tűnik, bár már semmit sem lehet biztosra venni, hogy az orosz erők megindulnak majd Kijev felé és kezdetét veszi majd egy komolyabb ostrom.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint nehéz megmondani, hogy mekkora orosz katonai fegyver- és eszköztár van Kijev körül, de abban nagyjából egyetértenek a források, hogy eddig körülbelül 200 ezer orosz katonát vetettek Ukrajna ellen, és annak nagyjából a harmada tarthat most a főváros felé.

„Délről is jelentős ékek mozognak, Harkiv körül is komoly csapatösszevonások vannak, és Mariupolnál, egész délen is kiemelkedő erők harcolnak” – fogalmazott Kaiser Ferenc, megismételve, hogy egyharmada lehet a bevetett 200 ezer fős orosz haderőnek, ami Kijev körül van, ami szerinte nem egészen biztos, hogy elég lesz egy a Budapestnél kétszer nagyobb területű metropolisz elfoglalásához. Vagyis újabb orosz tartalékos erőkre lehet szükség, amiknek a mozgósítása viszont további időt fog jelenteni.

Arra a kérdésre, hogy milyen jellegű támadás valószínűsíthető Kijev ellen, Kaiser Ferenc úgy fogalmazott:

„sajnos olyan, amiben az oroszok hagyományosan jók… tehát, ami a csövön kifér”. Minden létező eszközzel, válogatás nélkül lőni fognak mindenre,

ahogyan azt Groznij két ostromakor, az első és második csecsen háborúban tették – vélekedett a szakértő, aki szerint porrá fogják rombolni a város jelentős részét, ezrével fogják megölni a civileket, rákényszerítve az ukrán vezetést a feladásra.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense megjegyezte: amiben az oroszok vitathatatlanul sikeresek voltak, az a lőszer- és tartalékraktárak megsemmisítése, amiknek nagyjából ismertek volt a pozícióik. Így nagy kérdés, hogy mennyire felkészültek az ukrán védők a fővárosban. Nem mellékes viszont, hogy rengeteg fegyver- és lőszerszállítmány indult Ukrajnába a NATO- és egyéb semleges államokból, azzal együtt, hogy nem tudni, hogy ezekből pontosan mennyi érkezett célba. Ugyanakkor láthatóan a városi lakosság is készül: harckocsiakadályokat hegesztenek, torlaszokat építenek és milliószámra gyártják a Molotov-koktélokat, tehát Kaiser Ferenc szerint az orosz haderőknek egy borzasztó komoly, igen-igen veszteség teli és rendkívül elhúzód városharcra kell készülniük, ami

mind a két oldalon iszonyatos veszteségeket fog okozni,

de leginkább az ukrán lakosság fogja megszenvedni.

A szakértő egyetértett azzal, hogy az eddigi veszteségekről nehéz biztosat tudni, miután a felek más és más számokat és adatokat közölnek, vagy épp hallgatnak el. Felidézte, hogy az oroszok például egy hete nem számoltak be újabb veszteségekről, akkor 500 főről beszéltek, miközben az ukránok már 10 ezerre teszik a támadók veszteségét, amit Kaiser Ferenc szerint azért nem szabad elhinni. A CIA, illetve az amerikai hírszerzési közösség 2 és 4 ezer fő közöttre becsüli az orosz halálos áldozatok számát. Megjegyezte, a modern háborúkban a sebesültek száma a halottak számának három-négyszeres szokott jellemzően lenni, amiből következően a nagyjából 200 ezer bevetett

orosz katonának – óvatos becslés szerint – az 5-7 százaléka már kiesett a harcokból, ami nem egész két hét alatt egy rendkívül súlyos veszteség.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint abból a szempontból bizonyosan kudarc Vlagyimir Putyin orosz elnök számára a háború, hogy nem erre készült, meg úgy általában az orosz haderőt sem erre készítették fel. Mint mondta, abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy olyasmi lehetett a forgatókönyv, mint a Krím esetében, tehát különösen az orosz lakta területeken, Harkivban, Mariupolban, Herszonban az orosz nyelvű lakosság majd boldogan átáll, „sóval és kenyérrel várja a felszabadító csapatokat”, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig majd az első pillanatban elmenekül a kormánnyal, majd jöhet egy bábkormány és végeztek. Ehhez képest a valóságban eddig csak Herszont sikerült az oroszoknak elfoglalniuk, elképesztően kemény harcokat követően, porrá rombolva, de a többi között Mariupol és Harkiv még tartja magát, az ukrán kormány pedig a helyén van.

Kaiser Ferenc szerint mindez a kisebbik baj Putyinék számára, mert Oroszország katonailag előbb-utóbb le tudja nyomni Ukrajnát, tehát minden mellette szól. A nagyobbik baj, hogy közben összeomlott az orosz gazdaság: a nyugati büntetőintézkedések, a szankciók beszakították a rubel árfolyamát, és nem merik kinyitni az orosz értéktőzsdét, nehogy mindenki kimenekítse a pénzét. Emellett elértéktelenedtek a befektetések és tömegével vonulnak ki a nyugati cégek, ami azt jelenti, hogy százezer számra válnak emiatt munkanélkülivé az oroszok.

„Nagyon komoly gazdasági válság van már most Oroszországban, és a helyzet pedig napról napra romlik. Ez az igazi vereség” – húzta alá a szakértő megismételve, hogy pusztán katonai szempontból

Oroszország akár győzhet is, de gazdaságilag évekig nem fog ebből a helyzetből regenerálódni,

arról nem is beszélve, hogy a civilizált országok közösségéből – úgy kulturálisan, mint a sport, a művészetek és a tudomány szempontjából – valószínűleg évekre száműzve lesznek az oroszok.

Az embargók valószínűleg jóval tovább fognak húzódni, mint maga a háború, pedig még annak sem látjuk a végét – zárta gondolatait Kaiser Ferenc.