eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia
A földön fekszenek emberek egy orosz tüzérségi támadás idején a délkelet-ukrajnai Mariupol egyik kórházában 2022. március 5-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. A gyerek életét vesztette.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Víz, áram és fűtés sincs Mariupolban – a polgármester segélykiáltása

Azokat a buszokat is találat érte, amelyeket az evakuáláshoz használtak volna. A tervek szerint Harkivból nyithatnak humanitárius folyosót

A dél-ukrajnai Mariupol "humanitárius blokád" alatt áll - jelentette ki a kikötőváros polgármestere az ukrán televízió műsorában.

Vadim Bojcsenko szerint az orosz csapatok elvágták a várost ellátó mind a tizenöt áramvezetéket, így Mariupolban már ötödik napja nincs áramszolgáltatás. Mivel a hőerőművek áramot igényelnek, ezért az emberek fűtés nélkül maradtak a hidegben.

Áram nélkül a távközlési hálózat is összeomlott. A polgármester szerint a város vízellátását biztosító fővezetéket még a harcok előtt elvágták, és a tartalékrendszer is felmondta a szolgálatot. Mint fogalmazott, az orosz fél módszeresen leválasztotta a várost mindenféle szolgáltatásról, hogy így növelje a belső nyomást.

Bojcsenko állítása szerint a bombázás és a tüzérségi támadások következtében ezrek sebesültek meg a 440 ezres lakosú városban. Hozzátette, hogy a halottak számát nehéz megbecsülni, mivel hatodik napja folyamatosan lövik Mariupolt.

A polgármester elmondta, hogy a város romokban hever, hatalmas pusztítás keletkezett. A bombázások miatt a holttesteket sem tudják összegyűjteni.

„Az a Mariupol, amelyet ismertek, már nincsen" - mondta.

A a két fél humanitárius folyosók megnyitásáról állapodott meg, hogy a polgári lakosság elhagyhassa az ostromlott ukrán városokat, bár Mariupolnál szombat délután újra harcok törtek ki. A konfliktus szereplői egymást hibáztatták a korlátozott tűzszünet megsértése miatt.

Bojcsenko azt állította, hogy az orosz hadsereg lövéseket adott le arra a búvóhelyre, ahová a feltankolt buszokat rejtettek el, amelyeken az embereket akarták evakuálni a humanitárius folyosókon. Mint mondta, az ötven buszból mindössze húsz maradt.

"A következő kimenekítési lehetőségig talán már nem is lesznek többé járműveink"

- tette hozzá.

Bojcsenko közölte, hogy egy humanitárius folyósóért fohászkodik, hogy ki lehessen vinni az időseket, nőket és gyerekeket a városból.

"Segítsetek és mentsétek meg Mariupolt!" - intézte szavait a nemzetközi közösséghez a város polgármestere.

Csernyihiv, 2022. március 5.
Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata által közreadott kép egy lelőtt orosz repülőgép maradványairól az észak-ukrajnai Csernyihivben 2022. március 5-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/EPA/Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata
Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata által közreadott kép egy lelőtt orosz repülőgép maradványairól az észak-ukrajnai Csernyihivben MTI/EPA/Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata

Sok a civil áldozat

Az orosz csapatok a kanivi vízerőművet próbálják bevenni a Dnyeper (Dnyipro) folyón, 150 kilométerre délre Kijevtől - közölte vasárnapra virradóra az ukrán vezérkar.

Az orosz csapatok a hadművelet eddigi menete során az ukrán energetikai infrastruktúra számos létesítményét semmisítették meg, támadták meg, vagy foglalták el. Az orosz ellenőrzés alá vont létesítmények közé tartozik a zaporizzsjai atomerőmű, amely a teljes ukrajnai áramtermelés mintegy ötödét biztosítja.

Az ukrán vezérkari jelentés szerint az orosz erők nem próbálkoztak meg Kijev délnyugati külkerületeibe betörni. A fővárosban azonban vasárnapra virradóra többször is légiriadót rendeltek el. Az orosz csapatok mindemellett a Kijev környéki Brovari települést a Boriszpili nemzetközi repülőtérrel összekötő autópálya felé próbálnak előre törni.

A Kijevtől mintegy hetven kilométerre északkeletre lévő Kozelec település térségéből is orosz csapatmozgásokat jelentettek.

Az orosz csapásmérő erők fő célja továbbra is Kijev, a keleti Harkiv és a déli Mikolajiv városok körülzárása.

Az ENSZ legfrissebb összesítése szerint 351 civil vesztette életét és 707-en sebesültek meg az orosz hadművelet február 24-i kezdete óta. Az áldozatok tényleges száma ugyanakkor ennél jóval magasabb lehet, tekintettel arra, hogy a világszervezet csak független forrásból származó, ellenőrizhető adatokat tesz közzé.

Az UNIAN ukrán hírügynökség szombati közlése szerint csak Harkiv megyében a harcok kitörése óta 194 ember vesztette életét, köztük 124 civil. A dpa német hírügynökség kiemelte, hogy ezt az adatot egyelőre nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×