eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (k) tapsol, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (a kivetítőn) részt vesz az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén Brüsszelben 2022. március 1-jén. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Álló vastaps fogadta Volodimir Zelenszkijt az Európai Parlamentben – videó

Ukrajna az európai utat választja, Ukrajna egyenlő tagja szeretne lenni Európának – jelentette ki az ukrán elnök, az Európai Parlament (EP) rendkívüli, egynapos plenáris ülésének az Ukrajna orosz megtámadásáról szóló vitáján. Ursula von der Leyen: a demokrácia és az autokrácia, a jogállamiság és a fegyverek uralma csap össze.

"Meggyőződésem, hogy megnyílhat az európai út Ukrajna előtt" – fogalmazott Volodimir Zelenszkij, aki videohíváson keresztül kapcsolódott az EP-vitához.

Felállva ünnepelték az ukrán nagykövetet, képviselők az ukrán zászlóval díszített pólókban jelentek meg – írja beszámolójában a Telex.

Az ukrán elnök felszólalásában hangsúlyozta, Ukrajna azt szeretné hallani, hogy valóban van európai perspektíva az ukránok számára. Ukrajna megmutatja, hogy Európához tartozik. Ukrajna tagságával az Európai Unió erősebbé válik. Az unió azonban Ukrajna nélkül magányos és szegényebb lesz – tette hozzá Zelenszkij.

Zelenszkij hangoztatta: az EU tagállamai egységének és szolidaritásának Ukrajnával magas ára van, több ezer ember életébe kerül. Az ukránok a hazájukat, a szabadságukat védik, a túlélésért küzdenek. Emberek halála a szabadság ára - hangoztatta, majd kijelentette: senki sem fogja megtörni Ukrajnát, mely azt szeretné, hogy gyermekeinek jobb jövője legyen.

"Megmutattuk, hogy legalább olyanok vagyunk, mint Európa. Bizonyítsák be, hogy velünk vannak. Bizonyítsák be, hogy nem fognak bennünket magunkra hagyni. Bizonyítsák be, hogy valóban európaiak, ami által az élet győzedelmeskedhet a halál felett" - tette hozzá az ukrán elnök.

Ursula von der Leyen: két értékrend csap össze

Az ukrajnai háborúban nemcsak két ország csap össze, hanem két érték és világrend, a demokrácia és az autokrácia, valamint a jogállamiság és a fegyverek uralma – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ülésen.

Az elnök elmondta: az Európai Unió és szövetségeseinek az orosz agresszióra adott válaszlépései, reagálása szabja meg majd a nemzetközi rendszerek jövőjét.

"Ukrajna sorsa a tét, de a mi sorsunk is kockán forog. Meg kell mutatnunk, hogy milyen erő rejlik demokráciáinkban, hogy milyen erejük van az olyan embereknek, akik szabadon és demokratikusan választják meg saját sorsukat" – húzta alá beszédében az elnök.

Von der Leyen több tagállamnak mondott köszönetet, köztük Magyarországnak, az Ukrajnából érkező menekültek befogadásához. Mint mondta, az EU aktiválja az ideiglenes védelmi mechanizmust, hogy a menekültek biztos státuszt kapjanak.

Véleménye szerint

az Oroszország elleni uniós szankciók súlyos csapást mérnek Moszkvára, azonban - tette hozzá - a büntetőintézkedések az európai gazdaság számára is költségekkel járnak.

"Úgy vélem, az európai emberek megértik: fel kell lépnünk ezzel a kegyetlen agresszióval szemben. Szabadságunk védelmének ára van, és ezt az árat hajlandóak vagyunk megfizetni" - hangsúlyozta.

Arra is kitért, hogy az EU most először használja az európai költségvetést - 500 millió eurót - arra, hogy fegyvereket vásároljon és szállítson egy megtámadott országnak. További 500 milliót az EU a humanitárius segélyek fedezésére szán. Az elnök még hozzátette, hogy meg kell szüntetni az Oroszországtól való energiafüggőséget, egyebek között a zöld átállás felgyorsítása által.

Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke felszólalásában "geopolitikai terrorizmusnak" nevezte az Ukrajna elleni orosz inváziót. Mint fogalmazott, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetlen oka a "brutális megszállásra" az, hogy Ukrajna a szabadság útjára akart lépni. Felhívta a figyelmet, hogy az Oroszország elleni szankciók súlyos következménnyel járnak majd Moszkva számára, ezek azonban az európaiak számára is fájdalmasak lesznek. "Ezt az árat meg kell fizetnünk, hiszen szabadságunk forog kockán" - hangsúlyozta.

Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban Michel azt mondta: bonyolult kérdés, a tagállamok véleménye erről eltérő, de mihamarabb meg kell fontolni.

Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő beszédében kijelentette: "a geopolitikai Európa megszületésének vagyunk tanúi, a második világháború óta először éljük át, hogy egy ország megszáll egy másikat, és atomfegyverekkel fenyeget". Borrell hangsúlyozta: az EU-nak újra kell gondolnia védelmi politikáját, az elrettentő kapacitásokat jelentősen növelni kell. Azt is kiemelte, hogy csak azért, mert az EU valamilyen mértékben függ az orosz gázszállítástól, nem fog lemondani az emberi jogokról.

Ruszlan Stefancsuk, a kijevi törvényhozás, a Verhovna Rada elnöke bejelentkezésében azt mondta, Ukrajna önvédelmével a civilizált világ határait védi. Ha Ukrajna elesik, nem lehet tudni, hogy hol fog megállni az orosz agresszió - mondta.

"Nem lehet Európában békében élni, ha nincs béke Ukrajnában" - fogalmazott.

Stefancsuk arra kérte az EP-képviselőket, emeljék Ukrajnát az EU stratégiai partnerévé, illetve támogassák, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjelölt országává válhasson. Ukrajna bizonyítja, hogy európai elkötelezettségű, hogy demokratikusan működő országot szeretne, és saját maga szeretne dönteni sora felett - tette hozzá.

Roberta Metsola EP-elnök köszöntőjében kijelentette: az Európai Parlament elismeri és támogatja Ukrajna európai perspektíváját. Az EP üdvözli Ukrajna jelentkezését az uniós tagjelölti státuszra, és dolgozni fog e cél megvalósítása érdekében. "Együtt kell szembenéznünk a jövővel" - fogalmazott.

Közölte: az EP el kívánja érni, hogy megtiltsa a Kreml képviselőinek, hogy belépjenek az EP épületeibe, ugyanis - mint fogalmazott - "agresszoroknak és a háborús uszítóknak nincs helyük a demokrácia házában".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×