A központi választási bizottság tájékoztatása szerint több mint 5500 szavazóhelyiséget nyitottak meg, többek között szanatóriumokban, klinikákon, kórházakban és más egészségügyi intézményekben, ahol nem tartottak előrehozott szavazást.

Az előrehozott szavazásra február 22-e és 26-a között volt lehetőség. Ezt a jogot a szavazólistán szereplő polgárok 42,93 százaléka gyakorolta.

Több mint 6,8 millió fehérorosz állampolgár szerepelt a választói listákon. A szavazólapon egy kérdés szerepel: "Elfogadja-e a Fehérorosz Köztársaság alkotmányának módosításait és kiegészítéseit?".

A törvény szerint a népszavazás akkor tekinthető érvényesnek, ha a szavazati joggal rendelkező polgárok több mint fele részt vesz rajta. A szavazóhelyiségek este nyolc órakor zárnak.

A módosítások értelmében az államfő ismét csak két ötéves cikluson keresztül tölthetné be a tisztséget - ezt a korlátozást korábban Aljakszandr Lukasenka elnöksége idején törölték el -, de csak akkor lépne ismét életbe, ha új elnököt választanának, így

Lukasenkát még további két alkalommal újra lehetne választani, ha a mostani mandátuma 2025-ben lejár.

A tervezet kiterjeszti a parlament mandátumát a jelenlegi négy évről ötre, bevezeti az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményét, az új kormányzati szerv párhuzamosan működne a törvényhozással. Garantálja továbbá a volt elnökök mentelmi jogát a hivatali idejük idején elkövetett cselekmények miatt indított eljárásokban.

A 2020-as augusztusi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás után korábban soha nem látott tiltakozó hullám rázta meg Fehéroroszországot. Lukasenkát a hivatalos választási eredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékával választották meg hatodik egymást követő mandátumára, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el. Lukasenka brutálisan nyomta el a tiltakozásokat, több mit harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek.

A javasolt módosítások szerint a hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, és ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja. A testület évente legalább egyszer ülésezne, és a hatáskörébe tartozna politikai irányvonalak kidolgozása, törvénytervezetek, alkotmánymódosítási javaslatok benyújtása, a központi választási bizottság és a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása.

A népi gyűlés engedélyezné az elnök javaslatára fehérorosz csapatok külföldi bevetését és az elnök felmentését, ha megsérti az alkotmányt, hazaárulásban vagy más súlyos bűncselekményben találják bűnösnek.