A javaslatot az Egyesült Államok és Albánia terjesztette a BT elé. 11 ország támogatta, Oroszország ellenezte, három tag, Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek pedig tartózkodott. A 15 tagú ENSZ BT-ben az öt állandó tagnak, az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Oroszországnak, Franciaországnak és Kínának vétójoga van.

A hivatalos szöveg nem "elítéli", hanem "sajnálatát fejezi ki" az orosz hadműveletek miatt. Kikerült a szövegből az utalás az ENSZ Alapokmányának 7. cikkére is, amely a szankciókat és az erő alkalmazását szabályozza. A végleges változat nem utalt személy szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökre sem.

"Egységesen állunk Ukrajna és népe mögött, annak ellenére, hogy a Biztonsági Tanács egyik felelőtlen állandó tagja a hatalmával visszaélve megtámadja a szomszédját és aláássa az ENSZ tevékenységét és a nemzetközi rendet"

- fogalmazott Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet.

"Csak, hogy világos legyen: Oroszország elszigetelődött. Senki sem támogatja Ukrajna lerohanását" - hangoztatta Barbara Woodward brit ENSZ-nagykövet.

A szöveg felszólította volna Oroszországot, hogy azonnal hagyja abba erő alkalmazását Ukrajna ellen, és azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja vissza katonai erőit Ukrajna területéről az ország nemzetközileg elismert határai mögé. Emellett a dokumentum értelmében Oroszországnak vissza kellett volna vonnia a két kelet-ukrajnai szakadár "népköztársaság" elismerését is.

António Guterres ENSZ-főtitkár a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy "újabb esélyt kell adni a békének", és a katonáknak vissza kell térniük a laktanyákba.

"Az ENSZ a háborúból született, hogy véget vessen a háborúknak. Ezt a célt ma nem sikerült teljesíteni", de sosem szabad feladni - fogalmazott a portugál politikus. Guterres felhívta a figyelmet, hogy óráról órára nő a szükséget szenvedők száma, és civilek halnak meg, ezért "a vezetőknek a béke és a párbeszéd útjára kell áttérniük".