Oroszország válaszában nem említette a zsoldosokat vagy a Wagner céget, de azt mondta, hogy a helyi kormány kérésére „orosz szakemberek” az afrikai országban sikeres munkát végeznek, ami kiterjed a hadsereg kiképzésére is.

A BT ülésén Mankeur Ndiaye, az ENSZ Közép-afrikai Békefenntartó Missziójának (MINUSCA) leköszönő vezetője tett jelentést az ottani helyzetről. Beszámolójában felszólította a kormányokat, hogy tegyenek azonnali és kézzelfogható intézkedéseket a védelmi és biztonsági erők, valamint „más biztonsági személyzet” által elkövetett emberi jogi jogsértések megakadályozására.

Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet elmondta, hogy a Közép-afrikai Köztársaság biztonsági erői, valamint a Wagner csoport tagjai az összes dokumentált jogsértés több mint 40 százalékát követték el tavaly október és február között.

Külön kiemelte az idén januárban Aigbando településen történteket, ahol forrásaik szerint

a Wagner-erők lemészároltak több mint 30 fegyvertelen civilt.

A zsoldosok ezután aknákat helyeztek el a falu körül, hogy megakadályozzák az ENSZ békefenntartó erőinek nyomozását.

„Ez nem elszigetelt eset” – jelentette ki Nicolas De Riviere francia ENSZ-nagykövet. Szerinte ez az erőszak szisztematikus, szándékos, része annak a terrorprovokációs módszernek, amelynek célja, hogy bizonyos területeket ellenőrzésük alá vonjanak és anyagi előnyhöz jussanak. Kijelentette, hogy a Wagner emberei kormánycsapatokra is rátámadtak, és arra szólította fel a helyi hatóságokat, hogy állítsanak az igazságszolgáltatás elé mindenkit, aki erőszakot követ el.

Hasztalan volt a tűzszünet

Az ásványkincsekben gazdag, de elszegényedett Közép-afrikai Köztársaságban 2013 óta harcok dúlnak az etnikai és vallási közösségek között. A túlnyomórészt muszlim vallású Séléka milíciaszövetség lázadói átvették a hatalmat, és Francois Bozizé elnököt kiszorították hivatalából. A többnyire keresztény milíciák később visszavágtak, és civileket is célba vettek. Sokan meghaltak, és a fővárosban élő muszlimok többsége félelmében elmenekült.

A kormány és 14 lázadócsoport között 2019 februárjában békemegállapodás született, de miután az alkotmánybíróság elutasította Bozizé jelölését a 2020 decemberi elnökválasztásra, kitört az erőszak. Faustin-Archange Touadéra elnök a szavazatok 53 százalékával másodszor is államfő lett, de továbbra is a Bozizéhoz kötődő lázadók koalíciójának ellenállásával kell szembenéznie.

A választási tűzszünet októberi kihirdetése ellenére Ndiaye szerint a biztonsági helyzet továbbra is aggasztó. Elmondta, katonai műveletek folynak a fegyveres csoportok és a lázadók koalíciója ellen, valamint megtorló műveletek a nemzeti biztonsági erők és a polgári lakosság ellen is.