Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Az orosz-ukrán egyesített ellenőrző és koordináló központ (JCCC) tagjai egy tüzérségi lövedék által okozott krátert vizsgálnak a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében fekvő Vrubivka közelében 2022. február 17-én. Az orosz kormány által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok ezen a napon azzal vádolták a kijevi kormánycsapatokat, hogy az elmúlt 24 órában négyszer nyitottak tüzet a területükre.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Kijev provokációkról beszél, de Moszkva is aggódik

Nem enyhül a feszültség. Ukrajna szerint az orosz csapatok visszavonása nincs megerősítve, de a teljes körű invázió lehetősége alacsony.

Ukrajna elleni nagyszabású orosz katonai műveletet nem látunk, de vannak provokációk, amelyek arra kényszerítenek bennünket, hogy viszonozzuk a tüzet - jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban.

A tisztségviselő megjegyezte, hogy provokációk már eddig is folyamatosan történtek. Ugyanakkor "merész és masszív provokációnak" minősítette a csütörtökön történteket, azt, hogy a szakadár Donyec-medencei területek felől jelentős számú tüzérségi támadást intéztek a frontvonal ukrán ellenőrzésű oldala ellen. Szerinte a célja ennek az volt, hogy Kijevet rákényszerítsék arra, hogy "katonai eszközökkel erőteljesen reagáljon", majd mindezért a felelősséget az ukrán félre hárítsák.

Figyelmeztetett arra, hogy bármennyire is nehéz,

Kijevnek meg kell őriznie a nyugalmát, nem szabad "bedőlnie" a provokációknak.

Danyilov szerint az ukrán hadsereg most motivált, és készen áll minden forgatókönyvre. "A Stinger- és Javelin-rakéták, amelyekkel fel lett fegyverezve, lehűtik az oroszok lelkesedését nagyszabású háború megindítására" - tette hozzá az RNBO vezetője.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka pedig leszögezte, hogy Kijev tartja magát a minszki megállapodásokhoz és a nemzetközi humanitárius jog normáihoz, a hadsereg nem tervez támadó műveletet a Donyec-medencei szakadár területek ellen, és nem készül civil objektumok ágyúzására sem.

"Cselekedeteink pusztán védekező jellegűek" - szögezte le. Hozzátette, hogy a térségben kialakult helyzetért a megszálló állam, Oroszország viseli a felelősséget. "Minden kár, amely az ideiglenesen megszállt területeken esetlegesen emberekben vagy infrastruktúrában keletkezik, provokációnak minősül" - jelentette ki.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a parlament pénteki plenáris ülésén közölte, hogy Ukrajna titkosszolgálati adatokat kap nemzetközi partnereitől, és szorosan figyeli határait. Ezek alapján az orosz csapatok visszavonása nincs megerősítve, de a teljes körű invázió lehetősége alacsony - jelentette ki. Elmondta, hogy jelenleg Ukrajna határai közelében mintegy 129 ezer fős a szárazföldi csapatok létszáma, a haditengerészeti és légi erőkkel együtt pedig körülbelül 149 ezer.

A Rejting neves ukrán közvélemény-kutató központ legfrissebb, február 16-17-én végzett felmérése szerint jelentősen megnőtt az elmúlt két hónapban Ukrajna NATO-csatlakozásának támogatottsága a lakosság körében. Míg a múlt év végén ez 55-58 százalékos volt, mostanra 62 százalékra emelkedett, ami 2014 óta a legmagasabb arány. A NATO-csatlakozást most a megkérdezettek 30 százaléka utasította el.

Ukrajna európai uniós törekvéseinek még ennél is magasabb a támogatottságuk: 68 százalék áll mellette, és 28 százalék ellenzi.

Az elemzők rámutattak arra, hogy egyre kevesebben hisznek az országban egy Ukrajna elleni nagyszabású orosz hadművelet megindulásában. A mostani felmérésben részt vevők 19 százaléka véli úgy, hogy ennek nagy a valószínűsége, míg 33 százalékuk közepesre, 20 százalékuk alacsonyra tette az esélyét, 25 százalékuk szerint pedig ez egyáltalán nem következik be. Néhány nappal korábban végzett felmérésükben még 28 százalék tartotta nagyon valószínűnek, hogy Oroszország lerohanja Ukrajnát.

Ezzel egy időben nőtt az ukrán fegyveres erőkbe vetett bizalom: 58-ról 64 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy gondolják, hogy Ukrajna képes visszaverni a támadást, ha bekövetkezne orosz invázió - mutattak rá a szakértők.

Az ukrán Egyesített Erők parancsnokságának közleménye szerint pénteken, éjféltől a délelőtti órákig 20 tűzszünetsértést követtek el a Donyec-medencében az "orosz megszálló erők", ebből 15 esetben a minszki megállapodásokban tiltott nehézfegyvereket vetettek be. Az ukrán erők nem szenvedtek veszteséget.

Később Zaluzsnij a Facebookon közölte, hogy déltájban az "orosz megszálló erők" akna- és gránátvetőkkel, valamint nagy kaliberű golyószórókkal tüzet nyitottak a Luhanszk megyei Scsasztya településnél létesített frontvonal menti ellenőrzőpontra, és tűz alá került a Nemzetközi Vöröskereszt konvoja is, amely éppen a szakadár területről haladt át az ukrán ellenőrzés alatti oldalra. A támadásban senki sem sebesült meg.

Moszkva aggódik

Oroszországot nyugtalanítják azok a jelentések, amelyek szerint a Donyec-medencében hirtelen megugrott a minszki megállapodások által betiltott fegyverekkel elkövetett támadások száma - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Lavrov szerint Oroszország törekedni fog arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziója ne titkolja el, hogy az ukrán fegyveres erők felelősek a Donyec-medencei fegyvernyugvás megsértéséért.

Az orosz diplomácia vezetője kihívásnak nevezte, hogy Kijev sorozatban többször is elutasította a donyecki és luhanszki szakadárokkal folytatandó párbeszédet, amely pedig szerinte az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodásokban rögzített kötelessége lenne.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

A jelenleg hatályos törvények szabályozzák, hogy kik azok a közjogi méltóságok, akiknek a rendvédelmi szerveknek védelmet kell biztosítaniuk, a miniszterelnök is kiemelt védelmet kell hogy kapjon – mondta Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök azt mondta, nem kér rendőri védelmet.

Kiss Róbert Richard: padlón Dubaj turizmusa, de könnyeket nem kell hullajtani

Miközben az üzemanyagárak emelkedése miatt ritkítja járatait a KLM holland légitársaság, amely 160 európai járatának törlését jelentette be, az iráni háború eszkalálódása padlóra küldte a dubai turizmust. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértőt, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin - meredek zuhanásba kapcsolt a Brent olaj ára és a földgáz is, illetve emelekdni kezdtek a tőzsdék délután, miután Irán külügyminisztere bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül a tűzszünet hátralévő időszakában minden kereskedelmi hajó számára a közlekedés teljes mértékben nyitottnak minősül.  A hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának - ez ma meg is történt. Ráadásul Magyar Péter ma a Parlamentben bejelentette, hogy a Richter is meg fogja keresni "hasonló ügyben", vélhetően az MCC-nek kifizetendő osztalékra utalva. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×