Infostart.hu
eur:
375.88
usd:
318.9
bux:
126768.38
2026. február 26. csütörtök Edina
Pozsony, 2012. április 4. Leteszik esküjüket az új összetételű szlovák törvényhozás leendő képviselői a parlament alakuló ülésén Pozsonyban. Szlovákiában március 10-én tartottak előre hozott parlamenti választásokat, amelyen elsöprő győzelmet aratott a Robert Fico vezette baloldali Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt. A Smer 83 mandátumot szerzett a 150 fős parlamentben. (MTI/TASR/Pavel Neubauer)   *** Local Caption ***
Nyitókép: MTI/TASR/Pavel Neubauer

"Bunyó" a szlovák parlamentben - külpolitikai ügyben

Megkezdte a pozsonyi törvényhozás a Szlovákia és az Egyesült Államok közötti védelmi együttműködési egyezménnyel (DCA) foglalkozó rendkívüli ülését kedden.

A szlovák belpolitikában komoly vitákat gerjesztő szerződést január végén hagyta jóvá a pozsonyi kormány, és a múlt héten a részes felek már alá is írták Washingtonban, ám ahhoz, hogy hatályba léphessen, még a parlamentnek is rá kell bólintania, valamint az államfőnek is ratifikálnia kell.

A tíz évre szóló, majd ezt követően automatikusan megújuló érvényű egyezmény egyebek mellett lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok térítésmentesen használja az ország két legjelentősebb katonai repülőterét, katonai támaszpontokat hozzon létre, és hadászati eszközöket telepítsen az ország területén. Lehetővé teszi azt is, hogy Szlovákia 100 millió dollár értékben támogatást szerezzen védelmi infrastruktúrája felújítására.

Az egyezményt számos bírálat érte, ellenzéki pártok és más szervezetek részéről is. A dokumentumot több volt magas rangú politikus bírálta, és nyílt levélben szólított fel elutasítására szlovák tudósok és művészek egy csoportja is. Bírálói azt állítják, hogy az egyezmény előnytelen Szlovákia számára, sérti az ország alkotmányát, veszélyezteti szuverenitását, illetve azt is felvetik, hogy tovább szítja a feszültséget a jelenlegi orosz-ukrán konfliktussal összefüggésben. A szerződést - a tárcaközi egyeztetés során - a szlovák legfőbb ügyészség is elutasította, 35 pontját kétségesnek minősítve.

Ezekkel az állításokkal ellentétes véleményeket fogalmazott meg Ivan Korcok külügyminiszter, illetve a védelmi tárca vezetője, Jaroslav Nad. Mindketten szabványos, "az ország számára előnyös" keretszerződésnek minősítették az egyezményt, amelyet szlovák részről ők ketten írtak alá Washingtonban. Az egyezményt ugyancsak támogatásáról biztosította Zuzana Caputová államfő, akit emiatt a napokban a közösségi médiában állítottak pellengérre, mivel egy, a 2019-es elnökválasztási kampány során készült televíziós vitaműsorban azt mondta: nem írna alá olyan szerződést, amely lehetővé tenné amerikai támaszpontok létrehozását az ország területén.

Az egyezménnyel összefüggésben a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) jelezte: népszavazást kíván kezdeményezni az ügyben. Az erről szóló javaslatukat kedden - még a rendkívüli ülést megelőzően - elvetette a parlament, így - ahogy azt korábban jelezték - aláírásgyűjtéssel akarják majd megtámogatni a referendum kiírását.

Kedden az egyezmény parlamenti vitáját megelőzően a plénum elutasította Maros Zilinka legfőbb ügyész kérvényét is, aki levélben kért felszólalási lehetőséget az ülésen. Nem kevésbé rendhagyó módon kezdődött a rendkívüli ülés is, mivel - mint arról a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség beszámolt - a házelnöknek szinte azonnal szünetet kellett elrendelnie. Ennek oka két nemzeti radikális ellenzéki és két kormánypárti liberális képviselő között kitört dulakodás volt, akik közül az előbbiek szlovák, az utóbbiak pedig ukrán zászlóval vonultak a szószékhez, majd kölcsönösen vízzel kezdték locsolni egymást.

Bár az egyezményt gyakorlatilag a teljes parlamenti ellenzék elutasítja, s megítélése érezhetően megosztja a szlovákiai társadalmat is, mégis valószínűsíteni lehet jóváhagyását, tekintve, hogy a kormánykoalíció pártjainak alkotmányozó törvények jóváhagyására is elégséges többsége van a törvényhozásban. Ennek ellenére az ülésteremben uralkodó hangulat azt mutatja, hogy heves vitákra és a szerződésről szóló parlamenti vita elhúzódására lehet számítani. Ezt jelzi az is, hogy a rendkívüli ülés kezdetén a képviselők megszavazták, amennyiben szükséges, az ülést éjfél után is folytatják.

Címlapról ajánljuk

Egy napot adott a Mol, ha a Janaf nem enged, jogi lépések következhetnek

A Mol-csoport szerint időhúzás történik, ezért felszólították a Janafot, hogy haladéktalanul adjon biztosítékot arra, hogy átengedi a tengerről érkező nem szankcionált orosz kőolaj-szállítmányokat. Miután a magyar vállalat szerint – az EU-s és amerikai szankciók alapján – a horvát vezeték-üzemeltető erre köteles, legkésőbb február 27-ig várják az egyenes választ, elutasítás esetén pedig az Európai Bizottsághoz fordulhat, kártérítést indítva.
inforadio
ARÉNA
2026.02.27. péntek, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa
Az utolsó órákban dőlt be a béketárgyalás, egyetlen kulcstényező gáncsolhatta el az oroszok offenzíváját - Háborús híreink csütörtökön

Az utolsó órákban dőlt be a béketárgyalás, egyetlen kulcstényező gáncsolhatta el az oroszok offenzíváját - Háborús híreink csütörtökön

Moszkva tegnap este jelentette be, hogy az eredetileg mára meghirdetett orosz-ukrán-amerikai béketárgyalást márciusra halasztották. Sem konkrét dátumról, sem a halasztás okáról nem adtak hírt. Ezzel párhuzamosan Zaporizzsja megyében megtorpant az orosz offenzíva, Kijev pedig ellentámadást vezényelt. Szakértők úgy vélik, az oroszok gyengélkedésének oka az, hogy Elon Musk elvágta őket a Starlink rendszertől. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×