Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cégcsoport, a YouGov a brexit második évfordulójára időzített felmérésében kimutatta, hogy a brit választók alig 7 százaléka szerint járt jelentős előnyökkel az EU-tagság megszűnése. További 17 százalék úgy nyilatkozott, hogy "valamelyes hasznot" hozott a brexit az országnak, vagyis a válaszadóknak kevesebb mint a negyede gondolja úgy, hogy valamilyen mértékben hasznos volt Nagy-Britannia számára a kilépés az Európai Unióból.

A reprezentatív felmérésbe bevont 3387 felnőtt brit állampolgár 28 százaléka szerint ugyanakkor "nem sok haszonnal" járt a brexit, 37 százalék pedig "egyáltalán semmiféle előnyt" nem érzékel a brit EU-tagság megszűnéséből, vagyis

a brit választók 65 százaléka gondolja jelenleg úgy, hogy a brexit csekély vagy semmilyen előnnyel nem járt.

A YouGov kiemeli: azoknak a 39 százaléka is ebbe a táborba tartozik, akik a 2016-os népszavazáson a kilépésre voksoltak.

A felmérés szerint a britek alig 7 százaléka véli úgy, hogy Nagy-Britannia jó egyezményt kötött az Európai Unióval a kilépés feltételrendszeréről, 47 százalék ugyanakkor rossznak tartja a brexit-megállapodást.

A közvéleménykutatás adatai alapján azok közül is csak 12 százalék tartja jónak a kilépési egyezményt, akik a referendumon a brexitre szavaztak, 33 százalékuk szerint a brit kormány rossz megállapodást kötött az EU-val.

A brit EU-tagság két évvel ezelőtti megszűnése után 11 hónapig tartó átmeneti időszak kezdődött, azzal a céllal, hogy legyen idő a brexit utáni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályainak részletes kidolgozására.

Az átmeneti időszak 2020. december 31-én lejárt, de London és az Európai Unió csak az utolsó pillanatban, 2020 karácsonya előtt jutott megállapodásra egy szabadkereskedelmi egyezményről.

A megállapodás alapján sem vámok, sem kvóták nem terhelik Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú árukereskedelmét abban az esetben, ha az áruk megfelelnek az eredetigazolási előírásoknak.

E megállapodás sem küszöböli ki azonban a kereskedelmet terhelő adminisztratív kötelezettségeket: a brit és az uniós vállalatoknak egyebek mellett vámáru-nyilatkozatokat és eredetigazolásokat kell mellékelniük az EU-ba, illetve a brit piacra irányuló szállítmányaikhoz, és ez szállítási késéseket, kiskereskedelmi szinten ismétlődő áruhiányokat okoz Nagy-Britanniában.