Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Tálib zászlókat nyomnak egy kabuli műhelyben 2021. szeptember 12-én. Afganisztánban augusztus 15-én kerültek hatalomra a radikális iszlamista tálib lázadók, akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai koalíció.
Nyitókép: MTI/AP/Bernat Armangue

Véget vetnek az afgán nők szabad mozgásának

Férfi kíséretében vághatnak neki csak hosszabb utaknak egy rendelet értelmében.

A korlátozó intézkedés a sokadik már a sorban, amely az afgán nőket a tálibok augusztusi hatalomátvétele óta sújtja. A BBC cikke szerint legtöbb nő nem dolgozhat nyár vége óta, a középiskolák pedig zárva maradtak a lányok előtt.

A Human Rights Watch jogvédő szervezet egyenesen úgy fogalmazott a mostani szigorítással kapcsolatban, hogy az egy újabb lépés a nők bebörtönzése felé vezető úton. Heather Barr, a szervezet nőjogi ügyekért felelős társigazgatója szerint ezzel az intézkedéssel lehetetlenné teszik, hogy a nők szabadon mozogjanak, vagy elmeneküljenek, ha arra kényszerülnek.

Zene sem szólhat

A hosszabb távú út a tálib definíció szerint a

72 kilométeres távolság megtételével járó utazást

takarja, az erkölcsért felelős minisztérium szerint ha valaki ennél többet szeretne megtenni, akkor közeli férfi hozzátartozójával indulhat csak útnak.

A rendelkezés értelmében a sofőröknek meg kell tagadniuk olyan nők szállítását, akik nem viselnek megfelelő, fejet vagy arcot eltakaró ruházatot, bár azt nem pontosítják, milyen típusú viseletek elfogadhatók. A legtöbb afgán nő fejkendőben jár. Az is tilossá vált, hogy a járművekben zene szóljon.

Egyre jobban aggódnak az afgán nők

"Nagyon rosszul érzem magam. Nem közlekedhetek egyedül. Mit tegyek, ha akár én, akár a gyermekem beteg lesz, és a férjem nem elérhető?"- mondta Fatima, egy Kabulban élő szülésznő a BBC-nek az utasításra reagálva.

"A tálibok elrabolták tőlünk a boldogságunkat... Elvesztettem a függetlenségemet és a boldogságomat is"

- tette hozzá.

Egy másik afgán nő azt mondta a BBC-nek, hogy bár az intézkedés segít néhány nőnek megnyugodni, a családi kíséret nem jelent garanciát az erőszak és a zaklatás ellen. Ezzel egy 2015-ös paghmani esetre utalt, amikor négy nőt fegyverrel fenyegetve raboltak el a családjuktól, majd később csoportosan megerőszakolták őket.

"A táliboknak olyan környezetet kell teremteniük országszerte, hogy a nők biztonságban érezzék magukat" - tette hozzá.

Hónapok óta élnek átmeneti állapotban

A tálibok hatalomra kerülése óta bevezetett, munkavégzést és iskolába járást korlátozó intézkedésekről azt állították, azok csak átmenetiek, mindaddig, míg nem sikerült elérniük, hogy a lányok és nők biztonságban érezhessék magukat az országban.

Legutóbbi, 1990-2001 közti uralmuk idején a nőket eltiltották mind a munkától, mind a tanulástól.

Múlt hónapban a színésznőknek megtiltották, hogy tévésorozatokban szerepeljenek, az újságírónőket pedig arra szólították fel, hogy csak fejkendőben jelenjenek meg a képernyőn. A mély társadalmi és gazdasági válságba süllyedő ország számára a segélyek folyósításának feltételéül tették, hogy a nőjogokat állítsák helyre.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×