Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Zoran Zaev volt miniszterelnök, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) elnöke támogatóihoz beszél az előrehozott észak-macedóniai parlamenti választások estéjén Szkopjéban 2020. július 15-én.  Az észak-macedóniai parlamenti választásokat a kormányzó szociáldemokrata szövetség nyerte. Az SDSM a szavazatok 35,85 százalékát kapta, alig másfél százalékkal előzve meg a voksok 34,49 százalékát megszerző jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO-DPMNE).
Nyitókép: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Benyújtotta lemondását Észak-Macedónia miniszterelnöke

A Zoran Zaev vezette Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) vereséget szenvedett az októberi helyhatósági választásokon.

Zaev lépése várható volt, mivel közvetlenül a választások után azt mondta, hogy le kíván mondani mind miniszterelnöki, mind pártelnöki tisztségéről, utóbbit novemberben meg is tette. Az azóta eltelt időben Zaev azon dolgozott, hogy biztosítsa a hatalom rendezett átadását, amely kormányváltás nélkül történik.

Másfél héttel ezelőtt a szociáldemokraták a Zaev által kiszemelt jelöltet - Dimitar Kovacsevszki korábbi pénzügyminiszter-helyettest - választották meg utódjának a pártelnöki posztra.

Kovacsevszki most már a párt szűk parlamenti többségének köszönhetően a miniszterelnöki posztra is esélyes. A szociáldemokratákat egy kis albán etnikai párt is támogatja.

Zaev előbb 2017 májusától 2020 januárjáig töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, majd 2020 augusztusától ismét. Nevéhez fűződik a Macedónia névvel kapcsolatos, régóta húzódó vita rendezése a szomszédos Görögországgal.

A korábbi kormányfő kezdeményezte és nyerte meg a 2018-as népszavazást az ország nevének Észak-Macedóniára változtatásáról, hogy megkezdődhessenek az uniós csatlakozási tárgyalások. A névcsere 2019-ben lépett hatályba.

Jelenleg azonban Bulgária akadályozza Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Bujar Oszmani észak-macedón külügyminiszter hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a fővárosban, Szkopjéban tartott megbeszélésén azt mondta, hogy országa folytatni fogja a reformokat, illetve rendezni kívánja a nyitott kérdéseket a szomszédos államokkal, így Bulgáriával is, amelynek új kormányától európai hozzáállást remélnek.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×