eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Annalena Baerbock és Robert Habeck, a német Zöldek társelnökei, Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, valamint Christian Lindner, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke (b-j) a pártok közötti koalíciós megállapodás bejelentésére érkezik Berlinben 2021. november 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Szakértő az új német kormányról: sok minden másképp lesz, mint eddig

Megállapodott egymással a kormánykoalíció létrehozásáról a Német Szociáldemokrata Párt (SDP), a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek. Egyelőre erős zöld hangsúly érződik a programban - mondta Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

A németországi politika nem arról híres, hogy hirtelen változásokat eszközöljön, következésképp rapid döntések nem várhatók az új kormánykoalíció részéről, de azért kiemelendő, hogy hangsúlyváltozások lesznek – kezdte Bauer Bence az InfoRádió Reggelinfo című műsorában. A programot végignézve ugyanis a közlekedésilámpa-koalíció (jelzőlámpa) számos karakteres politikát tűzött a zászlajára, és ezek között sok újítás, köztük igazi meglepetések is találhatók.

„Tehát radikális fordulatra nem lehet számítani, de nagyon sok minden másképp fog történni, mint eddig” – fogalmazott.

A szakértő szerint amikor az új kormánykoalíció arról beszél, hogy új dinamikát kíván hozni az eddigi álló folyamatokba, elsősorban rektorika lehet, ugyanakkor érdemes szerinte azt is megvizsgálni, hogy a programok szintjén az egyes pártok mit tudtak elérni a tárgyalások során.

Egyelőre erős zöld hangsúly érződik,

igaz, a megállapodásra még az SDP-nél és az FDP-nél a küldötteknek, a Zöldeknél pedig az egész párttagságnak rá kell bólintania, hogy végleges szerződés legyen – jegyezte meg Bauer Bence.

A szakértő meglátása szerint a korábbiakban a Zöldek tagjairól lehetett leginkább azt mondani, hogy rebellisek és mindenféle változtatásokat akarnak elérni, valamint sokkal radikálisabban látják a dolgokat. Nem kétséges, hogy a párttagság radikálisabb, baloldalibb, mint a párt vezetése, de miután 16 évig nem kormányoztak, és már nagyon szeretnének, nehezen elképzelhető részükről a vétó a koalíciós szerződés ügyében.

„Nagyon-nagyon valószínű, hogy megszavazzák, bár semmi sem lehetetlen”

– foglalta össze.

Bauer Bence szerint mindenki számára meglepő fejlemény volt, hogy ilyen rövid idő alatt dűlőre jutottak a pártok, annál is inkább, mert Németországban korábban hárompárti koalícióra még nem volt példa. Bár nagyon sok a hangsúlybeli eltérés, jelek szerint nem összeegyeztethetetlenek a pártok programjai. Aliberális FDP-nek is erősen benne van a keze a a koalíciós szerződésben, míg a szociáldemokraták sok mindent tolerálnak.

Várható német energia- és külpolitika

A Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója emlékeztetett arra, hogy Németország az energiapolitikában az alapvető döntéseket már meghozta, és az utolsó három atomerőmű lekapcsolása 2022 végére várható, valamint a szén-dioxid-semlegességet elérendő, előre hozzák a szén kivezetését is 2030-ra. Ezzel Németország az egyetlen olyan ország, amely egyszerre száll ki a szénből és az atomból, ami igen megnehezíti az energiaválság feloldását. „Nagyon előremennek ezen az úton, a megújulók irányába, még erősebben, mint eddig,

kérdés az, hogy ez meg fogja-e állni a realitást”

– tette hozzá Bauer Bence azzal: a hangsúlyt modern gázerőművekre helyeznék, de jelenleg a politikai elképzeléseken túl konkrét javaslatok, elképzelések nincsenek.

Ami a külpolitikát illeti, a jelenlegi koalíciós társak szerint Németország sokkal elkötelezettebb szeretne lenni az Európa-politikában, sok tekintetben egy föderális Európa irányába kormányozva a gondolkodást és a diskurzust. Emellett vannak olyan pontok is, amelyek a „magyar fülnek is kellemesen csenghetnek”, például a balkáni bővítés erősítése. De számíthatunk konfliktusokra az Európa-politikában, hiszen fölerősítenék a föderalista elemeket, az Európai Parlamentet, illetve transznacionális listákat szeretnének bevezetni az EP-választásra – sorolta a szakértő, aki szerint

ezek Európában nem mindenhol lelnek pozitív fogadtatásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×