eur:
414.32
usd:
397.88
bux:
78775.92
2024. december 23. hétfő Viktória
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott képen orosz harckocsik átkelnek az Oka folyón létesített pontonhídon a Zapad-2021 (Nyugat-2021) fedőnevű orosz-fehérorosz közös stratégiai hadgyakorlaton a Murom térségében lévő gyakorlótéren 2021. szeptember 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Orosz–ukrán konfliktus: Moszkvának is van mitől tartania

Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határ közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére – állította egy interjúban Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője.

2014 óta rendkívüli mértékben nőtt az állandó orosz katonai jelenlét az ukrán határ közelében – mondta az InfoRádióban Jójárt Krisztián. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa emlékeztetett, hogy idén tavasszal – nyomásgyakorlás céljából – történt egy nagyobb erőátcsoportosítás, majd októberben, különféle műholdfelvételek tanulsága szerint, ismét nőtt az orosz katonai erők aktivitása az ukrán határ közelében.

Az említett csapatmozgásoknak csak egy része magyarázható éppen zajló hadgyakorlatokkal – jegyezte meg Jójárt Krisztián. Elmondása szerint Moszkva az ukrán határtól körülbelül 200 kilométerre összpontosított nagyon jelentős haditechnikát, amivel kapcsolatban – hírszerzési információkra hivatkozva – az Egyesült Államok erős aggodalmának adott hangot, miszerint esetleg Oroszország tényleges katonai támadást hajthat végre Ukrajna ellen. Ezt ismételte meg most az ukrán védelmi minisztérium – ismertette a szakember.

Ukrajna nem a NATO tagja, így nincs semmilyen védelmi garancia érvényben, amely alapján az Észak-Atlanti Szövetségnek vagy bilaterális alapon az Egyesült Államoknak meg kellene védenie, így ettől nem kell tartania Oroszországnak – emlékeztetett Jójárt Krisztián. Attól azonban igen, hogy újabb gazdasági szankciókkal sújthatják, így például az Északi Áramlat 2 átadása borítékolhatóan veszélybe kerülne. De több olyan lépést is tehet a NATO vagy az Európai Unió, ami Oroszországnak rendkívül fájó lenne – fűzte hozzá a szakértő.

Szerinte a legvalószínűbb forgatókönyv ismét az, hogy Moszkva nyomást igyekszik gyakorolni Ukrajnára, illetve a nyugati szövetségeseire, hiszen tavasszal a jelentős haderőösszpontosítás a határnál már elég volt arra, hogy megvalósuljon a genfi csúcstalálkozó Joe Biden elnökkel. Moszkva célja tehát a minszki megállapodás kikényszerítése Ukrajnától és nyugati szövetségeseitől – tette hozzá Jójárt Krisztián.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×